Átalakítaná a kormány a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletét, nem titkoltan a szakszervezetek további gyengítésének céljával. Egy, a belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat szerint ugyanis jövőre létrehoznák a Magyar Rendvédelmi Kart (MRK), a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak érdekképviseleti köztestületét.
Ebben kötelező lenne a tagság, és átalakulna a jelenlegi kedvezményrendszer is, amely az indoklás szerint indokolatlan és fenntarthatatlan.
A jövőben nem kapna minden tisztségviselő szolgálatiidő-kedvezményt, amelynek egyébként is csökkenne a mértéke, és nem lehetne azt pénzben megváltani. Megszüntetnék a szakszervezetek jogát arra, hogy kifogásolhassák a munkáltató intézkedéseit. Az érdekegyeztető fórumok szerepét a rendvédelmi kar venné át. A jogi képviselet biztosítását a munkáltatóval szemben a munkáltató jogásza látna el. Automatikusan az MRK tagjai lennének a rendőrök, a büntetés-végrehajtásnál, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél dolgozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományához tartozók, sőt az adóhivatal munkatársai is.
Azt, hogy a kar létrehozásának célja az egyre szaporodó rendvédelmi tüntetések, főleg a rendőri demonstrációk megfékezése, jelzi, hogy a kari tagságot nem terjesztenék ki a honvédségnél dolgozókra. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a honvédelmi miniszternek jobbak az érdekérvényesítő képességei, mint a belügyminiszternek. Utalt arra: Hende Csaba és a két honvéd-szakszervezet tavaly októberi megállapodását a parlament nem írta felül, míg a 14 rendvédelmi szakszervezet és Pintér Sándor nagy keservesen aláírt egyezségét egy képviselői módosító indítványa annulálta. A főtitkár arra a felvetésünkre, hogy ennek oka lehet az is, hogy esetleg Pintér ma már nincs a miniszterelnök kedveltjei között, Bárdos Judit azt mondta: nem Pintér és a Fidesz problémájáról van szó, hanem a rendőrség a célpont. Az elmúlt nyolc hónap a kivárások jegyében telt el, vagyis a kormány illetékesei attól függően ültek le a rendvédelmi szakszervezetekkel tárgyalni, mennyire volt sikeres egy-egy demonstrációjuk. Ha egy tüntetés jobban sikerült, mint amit vártak, akkor – ugyan morcosan, de – tárgyalóasztalhoz ültek, aminek eredményei, ha nem is hoztak átütő sikert, de apró lépésekkel előbbre lehetett jutni az egyezség felé. Világossá vált, hogy a „bohócforradalom” már kiverte a biztosítékot a kormánynál. Orbán Viktor be is jelentette, hogy a tüntetések nem befolyásolják az eltervezett döntéseket. Kérdésünkre a főtitkár mindazonáltal közölte: részt vesznek a „nemzeti közszolgálatmentő akcióban”, vagyis a december 3-ra a Magyar Tudományos Akadémia előtti térre tervezett demonstráción, mert azt látják, hogy veszélyben van a közszolgálat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
