Krizantémok nyílnak az égen, zenehangra komponált robbanások kíséretében. Augusztus 20-án államalapító királyunkat ünnepeljük: 1083-ban I. László ezen a napon avatta szentté Istvánt, Gellért püspökkel együtt. A csúcspont az esti tűzijáték, melyre emberek ezrei érkeznek, és nem csak a fővárosból.
Bár már az ókori Egyiptom papjai is használtak különböző köd- és tűzeffektusokat szertartásaik során, maga a tűzijáték Kína egyik legnagyobb találmánya, mely szorosan kötődik a lőpor feltalálásához. Krisztus születése előtt 2000 körül bambuszrudakat töltöttek meg feketelőporral, és ezt meggyújtva, a robbanás, a fények és a füst segítségével űzték el a rossz szellemeket, később a nagyobb ünnepek, vallási események megszokott kísérőjévé vált. Európának egészen a 15. századig kellett várnia, hogy megcsodálhassa a fények játékát. Magyarországon először Mátyás király esküvőjén láthatott ilyet a közönség.
A tűzijáték népszerűsége a kezdetek óta töretlen, a budapesti rendezvényre évek óta hatalmas tömegek látogatnak el, sokan vidékről. Pedig mára sokak számára elérhető élvezetté vált a kisebb rakéták fellövése, rengeteg cég foglalkozik azzal, hogy esküvőkre, születésnapokra készít műsorokat. Ezek a magáncélra rendezett tűzijátékok egyre elterjedtebbé válnak hazánkban is, bár annak, aki efféle élvezetre vágyik, mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
A hagyományos augusztus 20-i tűzijáték legfeljebb félórás, de hatalmas munka előzi meg azt az évenként egyszeri 30 percet. A tűzijátékhoz szükséges rakétákat ugyanis a mai napig Kínából érdemes vásárolni, nemcsak az ott rendelkezésre álló olcsó munkaerő, hanem az évezredes tapasztalat és szakértelem miatt is. A termékek körülbelül egy hónap alatt érkeznek meg, mert a felszerelést hajókon szállítják Hamburgig – tudtuk meg Kövesdi Csabától, a Crescom Kft. ügyvezető igazgatójától. Maga az előadás megtervezése is legalább három hetet igényel, és 60 ember megfeszített, rendkívül pontos munkájára van szükség ahhoz, hogy minden problémamentesen működjön. „Először a zenét íratjuk meg. Ezután jön a látvány megtervezése, amit számítógépen modellezzük le. Ehhez tudni kell, melyik rakéta hogyan, hány másodperc alatt robban fel, milyen magasra repül, mekkora hangja van, milyen a formája, a színe. Így lehet előre megalkotni a látványt” – avatott be minket a részletekbe az igazgató. Ezután már „csak” a kivitelezés van hátra: a rakétákat egy indító géphez rögzítik, amit beprogramoznak, hogy a megfelelő pillanatban küldje az égbe a különböző elemeket. A szerkezetet természetesen meg lehet állítani, így a műsor bármikor megszakítható, ha probléma adódik.
Hatalmas szakértelem és rengeteg tapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy ilyen műsor másodpercről másodpercre működjön. Ráadásul minden évben kell valamilyen újítás is, hogy ne csak a megszokott látvány fogadja a látogatókat. Minél trükkösebb, minél izgalmasabb egy tűzijáték, annál nagyobb hatást vált ki a nézőkből. Idén a programfüzet szerint a fényjáték „első percei a főváros századforduló előtti kávéházi hangulatát idézte, a város rohamos fejlődését, majd az államalapítás, ősi hagyományaink és a kereszténység szimbolikáját megjelenítő fények villantak el”. A tűzijáték „köszöntötte a Duna-stratégia országait”, a záró képek pedig „a család egységét vetítették az égre”. Az attrakciók között szerepelt sárkánytojás, recsegő stroboszkóp, tigrisfarok, aranyeső, üstökös, kókuszpálma, napraforgó és aranypók is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
