Görgey nem a császári, hanem a cári sereg előtt tette le a fegyvert, Orbán nem a Valutaalapnak, hanem az EU-nak kapitulált.
Ám a következmények ettől mit sem változtak, akkor így is, úgy is Haynau jött, most pedig – persze majd az októberi önkormányzati választások után – a megszorítások (bár az „alternatívaként” tálalt bankadó is az, csak közvetetten). A jobboldali publicisták pofozógépévé tett IMF azért a parlamentben végül kapott egy halk kormányfői köszönömöt (a szidalmazói ámulatára), az unió szigorát értésre adó Merkel viszont kézcsókot is. A szélsőjobb által is megdicsért (féléves büdzsélazító vágyú) „szabadságharc” a berlini kancelláriáig tartott, ott már az hangzott el, hogy Ugocsa coronat, hiszen mi mást is tehetne, s a pálfordulásokban utolérhetetlen, fiaskóit diadalként tálaló Orbán úgy beszélt a hiánycél betartásáról, mintha soha más se járt volna az eszében. Ezért kár volt annyi, mondjuk így, valutaalaptalanságot állítani, meg „rosenbergezni” is egyet, mintha nem tudnák, hogy a közös IMF–EU-tárgyalás, követelés mögött a nagyhatalmak közös mentőöve rejlik. Ami nélkül el lehet süllyedni. Ha nem láttam volna ilyesmit életem során, még bámulatra méltónak is tartanám, ahogyan képesek a műfelháborodásra, meg a csillagok letagadására az égről. Különben éppen a VH-nak nyilatkozta öt éve a Fehér Házból távozó Gyurcsány, hogy Bush látni sem kívánta Orbánt, s csapott is rögvest parlamenti patáliát a Fidesz. Most pedig az Orbánt újbóli páriasorssal riogató The Washington Post zárta le a hajdani budapesti vitát: bizony persona non grata lett a Csurkát rendre nem utasító magyar kormányfő Bush Fehér Házában. Megérte kicsikarni a hasonló – a világlapokat elárasztó – ledorongolásokat, a hazai karzatnak előadni kívánt „non coronat” tragikomédiát? S olyan rémes leminősítéseket kapni (im már nem csak elemzőktől), mint a Financial Timesban is? Nem lehet szabadulni az érzéstől, hogy egyszerűen nem értik. Mármint a nyugati világ működését. S e népszínműbe illő árvalányhajas dacolással elérni, hogy a világsajtó jobban körülnézzen, mi is zajlik Orbániában, s ebből rémes Le Monde-, Postvezércikkek szülessenek? S a végén Canossát járni Berlinben?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
