Interjú Fokasz Nikosz szociológussal, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárával.
– A görög köztársaságielnök-választás első fordulójában Sztavrosz Dimasz volt uniós biztos nem szerezte meg a szükséges 200 szavazatot. A második fordulóban elérheti ezt a határt?
– Nem valószínű, mert szerda óta még botrányosabb lett a helyzet. Nyilvánosságra került egy videó, melyben a vezető kormánypárt, az Új Demokrácia megbízásából egy ismert banki szakember több millió euróért meg akarja vásárolni az egyik jobboldali ellenzéki képviselő szavazatát.
– Valóban vesztegetni akartak?
– A videó lehet hamisítvány – és valódi is. Annyi biztos, hogy a harmadik fordulóig, december 29-ig ez nem fog kiderülni. A görög politikai elitnek mindenesetre sikerült az elnökválasztás egyszerű jogi formulájából az egész politikai rendszer létkérdéseit feszegető botrányt gyártania.
– Mi volt az ellenzék kifogása Dimasz ellen?
– Önmagában az, hogy Antonisz Szamarasz kormányfő a pártja egyik alelnökét jelölte, arra utalt, hogy nem szeretett volna a saját táborán kívül is támogatókat szerezni. Különben választhatott volna egy pártsemleges figurát. Ugyanakkor nem merült fel a jelölt személyével kapcsolatos kifogás az ellenzék részéről, mert az sem merült fel bennük, hogy bárkit is megszavazhatnának, akit a miniszterelnök javasol. Szerintük Görögország számára a legnagyobb veszélyt a jelenlegi kormánypolitika folytatása jelenti. Előrehozott parlamenti választásokat akarnak kiprovokálni, amely az alkotmány értelmében kötelező, ha a harmadik fordulóban sem tudnak államfőt választani.
– Ha ez bekövetkezik, a közvélemény-kutatások szerint az unióellenes Sziriza alakíthat kormányt. Mi történik akkor? Kilépnek az EU-ból?
– A párt kezd a centrum felé is gesztusokat tenni, és lassan elhagyja a radikális baloldali retorikáját. 2009-ben még csak 4,5 százalék volt a támogatottságuk, most pedig 30 százaléknál is többet remélhetnek. Ennek megfelelően kell viselkedniük: a nagy tömeg nem azt várja el tőlük, mint az a kis politikai szubkultúra, ahonnan kinőtték magukat.
– Már nem mondanák fel az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodást?
– Nem. A gazdaságpolitikai kabinetjük vezetője szerint, ha hatalomra kerülnek, kamatcsökkentést szeretnének elérni, és azt, hogy a kölcsönök visszafizetési határidejét néhány évvel meghosszabbítsák. Újratárgyalnák az egyezménynek azt a pontját is, miszerint a következő tíz évben az adósságszolgálat nélküli költségvetésben 4,5 százalék többletet kell előállítani. A Sziriza garantálná a kiegyensúlyozott költségvetést, de a többletet mérsékelné, ami mozgásteret adna arra, hogy a minimálbér vagy a nyugdíjak esetében gesztust tegyen a választóinak.
– A jelenlegi kormány nem tárgyal ilyesmiről a nemzetközi szervezetekkel?
– A 2012 februárjában kötött, szigorú feltételeket támasztó hitelegyezmény december 31-én lejár. Viszont csak akkor lehetne kilépni belőle, ha az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank rábólintana arra, hogy az előírások teljesültek. De a trojka szerint még mindig nagy lyuk van a költségvetésben, és további megszorítások kellenek.
A görög kormánynak nem áll érdekében megegyezni velük: mivel lejár a köztársasági elnök megbízatása, szinte biztos, hogy parlamenti választások lesznek. Szamaraszék úgy akarnak nekivágni a kampánynak, mint aki ellentmondott az EU-nak és az IMF-nek. De akárki is lesz az új kormányfő, a tárgyalásokat le kell zárnia. Ez az előfeltétele annak, hogy Görögország kiléphessen a nemzetközi kötvénypiacokra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!