Újabb frontot nyitott Brüsszel - A roma gyerekek szegregációja és a földtörvény miatt is kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, mert az Európai Bizottság úgy találta, a magyar köznevelési törvény és a földforgalmi törvény sem állnak összhangban az uniós normákkal.
Mindkét esetben hosszas egyezetés előzte meg a hivatalos bejelentést. Ugyanakkor nagy különbség, hogy míg az oktatásban tapasztalt szegregációval kapcsolatban a magyar kormány hajlandónak mutatkozott a kompromisszumra, a földtörvényt egyelőre eszü(n)k ágában sincs megváltoztatni.
Az első esetben azt kifogásolja a Bizottság, hogy a speciális nevelési igényű gyerekek számára fenntartott intézményekben, illetve hagyományos tanrendű iskolákban működő speciális osztályokban feltűnően magas a roma gyerekek aránya. A brüsszeli testület azután figyelt fel a problémára, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány két perben is bizonyítani tudta a roma diákok hátrányos megkülönböztetését. A huszártelepi iskola néven ismertté vált per különösen sok ellentmondást vetett fel. Az első- és másodfokú ítéletek elismerték a szegregációt a nyíregyházi görögkatolikus iskolában, melyet kifejezetten a roma gyerekek számára létesítettek, de a Kúria végül kimondta: a köznevelési törvény vallásszabadságra vonatkozó cikke erre engedélyt ad. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy faji megkülönböztetés alapelvével összhangban a jogszabályon és azon a gyakorlaton is változtassanak, hogy az illetékes hatóságok rendre speciális nevelési igényűnek minősítik a roma gyerekeket.
Ezt a jogszabályt várhatóan minden nehézség nélkül módosítani fogja a parlament, míg hatalmas csatákra lehet számítani a földtörvény kapcsán.
A norma a Bizottság szerint lehetetlenné teszi a külföldiek számára a földvásárlást Magyarországon, mivel fenntartja az állam és a helyiek számára is az elővásárlási jogot, és azt is kiköti, hogy a vásárló egy ideje a környéken lakjon, végezzen el a magyar nyelvű aranykalászos gazda tanfolyamot, kérjen áldást az üzletre környékbeli gazdáktól. A magyar parlament nem titkolt célja volt a külföldieket kiszorítani a piacról, miután az EU-csatlakozás utáni tíz évig élő földvásárlási moratórium lejárt. Azonban a kormány rendre elfelejti megemlíteni, hogy a moratórium feloldásával párhuzamosan a magyar gazdák sokkal több uniós támogatáshoz juthatnak.
Ha kötelezettségi eljárásnak a most következő szakaszában sem módosítanak a földtörvényen, akkor az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy. Ha Magyarország számára negatív ítélet születik, az rengeteg pénzébe kerülhet az államnak, értsd: nekünk, adófizetőknek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!