Újra az utcán. - Ismét diáktüntetésektől volt hangos a budapesti belváros, a héten két alkalommal is. Az oktatási kormányzat pedig (már nem először) hajlandó volt felpuhítani elképzeléseit a tiltakozások hatására. Ez azonban nem győzte meg a fiatalokat, akik hétfőig adtak ultimátumot a kormányzatnak. A tervezet alapos átgondoltsága finoman szólva is kérdéses, ha már egy, a korábbiaknál enyhébb tiltakozáshullám is meghátrálásra kényszerítette a felsőoktatási államtitkárságot.
A hallgatók a szerdai demonstráción – amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete elől néhány száz fővel indult, de az egyelőre bizonytalan jövőjű Raoul Wallenberg Szakközépiskola elé érve már ezerfősre duzzadt – hétfőig adtak ultimátumot a kormánynak, hogy hozzák nyilvánosságra a felsőoktatás átalakítását érintő összes hatástanulmányt, különben folytatni fogják a demonstrációkat.
Erre pedig minden esély megvan, ugyanis hiába látszottak kifulladni az utóbbi években a diáktüntetések több alkalommal is, ez az a csoport, amelynek mindig van utánpótlása. Az pedig a tüntetésen kiderült: ezek a fiatalok nagyon rosszul tűrik, ha döntéseikbe az állam bele akar szólni, és korlátozni kívánja választási lehetőségeiket.
Az eredeti tervezet szerint – amit az intézmények az utolsó pillanatban, múlt pénteken délután kaptak meg véleményezésre – megszűnésre ítélték volna a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció- és médiatudomány alapszakokat, különböző, homályos munkaerő-piaci adatokra és elhelyezkedési statisztikákra alapozva. Ezen szakok esetében az államtitkárság a Felsőoktatási Kerekasztal keddi egyeztetése után visszakozott, részben a Rektori Konferencia nyomására, de valószínűleg még inkább a tüntető diákoknak köszönhetően. Szintén visszavonulót fújtak a pszichológia szak osztatlanná tételének ügyében, ez ugyanis lehetetlenné tette volna a nemzetközi átjárást a szakon tanulók számára. Megszűnik viszont a társadalmi tanulmányok alapszak, és a műszaki menedzser képzés is csak mester szinten indul a jövőben. A kommunikációés médiatudomány szak megmenekült, de a jövőben nem lehet külön felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak szakirányaként tanulni. Az ipari termék és formatervező szaknak végül csupán „modernizálják” a tartalmát, erről maguk a diákok győzték meg Palkovics László államtitkárt hétfőn, a BME-n tartott fórumon. Az ellenállást kiváltó intézkedések visszavonását Palkovics egészen másképpen látja, mint a diákok, akik közül jó néhányan azt mondták a szerdai tüntetésen: egyáltalán nem nyugtatják meg őket az elért eredmények. Az eddigi tanulságok szerint ugyanis bármi megtörténhet, a felsőoktatás szereplői nincsenek biztonságban az oktatási kormányzat „ámokfutásával” szemben, amely rendszeresen megspórolja a konzultációt az intézményekkel, rektorokkal, oktatókkal és a diákokkal is. Ezzel szemben az államtitkár úgy interpretálta az elmúlt hét eseményeit a Magyarul Balóval című tv-műsorban, hogy nem volt honnan visszavonulni, ez a tárgyalási munkafolyamat maga.
A néhány megszűnő szaknál nagyobb aggodalomra ad okot egy új egyetemi szerv tervezett létrehozása, ami a mostaninál is nagyobb beleszólást engedne a minisztériumnak az intézmények ügyeibe. Nem véletlen, hogy a demonstráción is többször felzengtek az „autonómiát” és a „szabad ország, szabad egyetem” rigmusok. Mint arra Deák Dániel, az Oktatói Hálózat tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója rámutatott: az egyetemek vezetői napi megalkuvásaikkal hozzájárulnak a rendszer fenntartásához.
Az állami akarat pedig még inkább rátelepedhet majd az egyetemek és főiskolák működésére, ha végül valóban létrejönnek a konzisztóriumnak nevezett fenntartói tanácsok, amelyekben a rektor és miniszter által kinevezett kancellár mellett további három, úgyszintén az oktatási kormányzat vezetője által kinevezett gazdasági szakember ülne. Az ő egyetértése nélkül a költségvetéséről, az intézményfejlesztési tervről, a stratégiáról, a beszámoló elfogadásáról vagy egyetemi cégek alapításáról sem dönthetne a szenátus.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!