Kétnapos munkabeszüntetéssel tiltakoznak a béremelések elmaradása ellen az önkormányzati köztisztviselők, de februárban három-, márciusban pedig négynapos sztrájk is lehet. A szigorú szabályok ellenére csaknem 7 ezren csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, az ügyintézéseknél több helyen fennakadások voltak pénteken és hasonló várható hétfőn is.
Összesen 98 önkormányzati hivatal csaknem 7 ezer dolgozója csatlakozott ahhoz a munkabeszüntetéshez, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívására tartottak pénteken. Az akció hétfőn folytatódik.
Az önkormányzati köztisztviselők béremelést szeretnének, sokaknak ugyanis tíz éve nem változott a fizetése. (Több helyszínen egyébként csak néhány órás munkabeszüntetés volt.) Azért csak ennyi önkormányzatnál volt sztrájk, mert a feltételek igen szigorúak: csak ott lehet megtartani, ahol van helyi szakszervezet, illetve a dolgozók legalább fele előre, írásban jelzi, hogy részt vesz a munkabeszüntetésben.
Ha a mostani, azaz a pénteken induló, és lapzártánk után hétfőn folytatódó kétnapos akció eredménytelen lesz, februárban 3, márciusban pedig 4 napos munkabeszüntetéssel folytatják. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak emlékeztetett arra, hogy két éve egy, tavaly pedig két munkabeszüntetés is volt, amelyekkel sikerült elérni, hogy a tehetősebb önkormányzatok önálló illetményalap-megállapítási jogot kaptak. Azaz ahol tudták – főleg a megyei jogú városokban és egyes fővárosi kerületekben –, saját erőből megoldották a dolgozók keresetének emelését. Ezzel viszont a helyhatóságok kevesebb mint 10 százaléka, 303 önkormányzat tudott csak élni, máshol a helyi bevételekből nem tudták kigazdálkodni a béremelést.
„Most azért harcolunk, mert eltelt három év, és az önkormányzatok többsége saját erőből képtelen bért emelni. Kimaradt csaknem 17 ezer ember. A diplomás kollégák bére például 10 éve nem emelkedett, hiába finanszírozta az állam a minimálbér és a garantált bérminimum növelését” – mondta Boros Péterné. Szerinte ez helyrehozhatatlan károkat okoz, mivel a települések nem tudják megfizetni a szakembereket: építészmérnököt, közgazdászt, jegyzőt, aljegyzőt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha ezek a munkahelyek betöltetlenül maradnak, akkor sem a választást, sem a katasztrófavédelmet, sem az idősek ellátását, de még egy hagyatéki ügyet sem fognak tudni helyben elintézni. Mindenért utazniuk kell majd, a kistelepülések pedig elöregednek, kiürülnek.
Azt ugyanakkor Boros Péterné kiemelte, hogy a munkabeszüntetések nem érintik a választási előkészületeket, és éppen azért sztrájkolnak, hogy később is legyenek kollégák, akik a választást végig tudják csinálni. (A többi között a gazdasági vezető, a jegyző és az aljegyző felel egy helyi választási iroda működéséért.)
Az önkormányzati köztisztviselői bérek emelése egyébként igazi patthelyzet: a kormány rendszeresen azzal érvel – részben okkal –, hogy ezeknek az embereknek nem a kormány a munkáltatója, hanem az önkormányzat, így a bérek rendezése a helyhatóságokra tartozik. Az önkormányzatok viszont – szintén okkal – azt hozzák fel, hogy a településeken sok esetben központilag előírt feladatokat látnak el, amihez pénzt kellene rendelni.
Az MKKSZ elnöke elmondta, azt várják, hogy a kormány végre leüljön velük tárgyalni. Nagy szükségük van az önkormányzati érdekszövetségek egyeztetett álláspontjára is, hogy a kormány ne hivatkozhasson arra, nincs egységes álláspont – fejtette ki. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor az atv.hu-nak arról beszélt: „noha számtalan területen volt már béremelés, ha valaki mégsem elégedett, akkor a kormány nyitott a tárgyalásokra”.
Ezt ugyanakkor meglehetősen nehézzé teheti Gulyás Gergely azon megjegyzése, miszerint a sztrájkolók a politikába akarnak beleszólni, a választás előtti sztrájk pedig „politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!