Százezres tömeg vett részt a kormány mellett tüntető szombati Békemeneten. Ez még a szervezőket is meglepte, hiszen a kormánypárti demonstráció ötlete eredetileg Lázár János frakcióvezetőtől származott, de a Fidesz azért vette le napirendről, mert az elnökségi tagok többsége tartott attól, hogy csak kevesen mennek el.
A szervezetten érkező buszokból és a menetrend szerinti BKV-járművekből özönlő emberek között volt egyszerű öltözetű és rókabundás, tarsolyos nemezfövegű és stüszi kalapos, ferences csuhát viselő is, és szinte mindenkinél volt nemzetiszínű textília: homlokpánt, kokárda, sál, zászló. A budapesti Hősök terétől a Kossuth térre vonuló, főleg idősebbekből, nyugdíjasokból álló tömeg leginkább csak énekelt, Himnuszt, Szózatot, Székely himnuszt és Gábor Áron rézágyúját, de a magyar és angol nyelvű transzparensek legalább annyira az Európai Unió ellen szóltak, mint a kormány mellett.
„Nem leszünk gyarmat – We will not be a colony” – ezt a molinót vitték a szervezők: Széles Gábor milliárdos, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Stefka István, a Magyar Hírlap (MH) főszerkesztője, Bayer Zsolt, az MH főmunkatársa.
Nyilatkozataik szerint a demonstrációval azt a tévképzetet szeretnék eloszlatni, hogy az Orbán-kormányt Magyarországon már senki sem támogatja. Széles az [origo]-nak azt mondta: a menet nem a külföldnek, hanem „befelé szól, és a kormány hitét erősíti, hogy jó úton jár”.
A felvonulók „Igazságot Magyarországnak”, „Magyarország a magyaroké”, „Ezúton a vivát Viktor”!, „Bajnai spion”, „Köszönjük az Orbán-kormánynak”, „Szeretünk, Viktor!”, „EU=CCCP”, „1956+56=2012” és ehhez hasonló feliratokat vittek.
A nehezen értelmezhető transzparensek közé tartozott például „A meleg beteg, gyógyítani kell”, valamint „A liberálbolsevik Klubrádió szennycsatorna”. Hatalmas, angol nyelvű táblát cipeltek a bajaiak, egy szétszedett Nagy-Magyarország térképpel, és egy nem tudni, kinek szóló kérdéssel: „Ezt tettétek! Mit akartok még?”. „EU-tanázia-mondj nemet!” – állt egy másik kreatív transzparensen, amelyen az unió porszívózza ki Magyarországról a profitot, a földet és a nyugdíjat. Valaki karikatúrát hozott: rettenetes fogú ordas farkast ábrázol, uniós zászlóval betakarva, de volt, aki verssel készült: „Amerika, Brüsszel, Párizs, libatolvajt fényez máris”. Sokan a település nevét írták a táblára, ahonnan jöttek: Ajka, Sümeg, Székesfehérvár, Pécs, Kazincbarcika, Vác, Eger.
Egy öregúr ingyen osztogatta az egyik nagyon jobbos hetilapot, amely a címlapján hirdette meg a héten a menetet, úgy is mint „nem engedünk a globális pénztőke zsarolásának”. Egy nő meg is jegyezte: „na, ezt azért nem kellene, mert nem az IMF-nek van szüksége ránk, hanem nekünk rájuk” – mondandójának nem volt nagy sikere. Az út szélén kegytárgyárusok kínálták portékáikat, kokárdát, jelvényt, Nagy-Magyarország-os zászlót, de kevés eredménnyel, mert a különböző helyi polgári körök, pártszervezetek, civilek hozott anyaggal dolgoztak. A másfél órás menet közben voltak, akik megszomjaztak: az Andrássy út kocsmái fel voltak készülve forralt borral, decijét 150-200 forintért mérték. A menet a Bajcsy-Zsilinszky úton elhaladt az LMP központja mellett, ahol az erkélyről a párt Új ellenállás jelszavát tartalmazó transzparenseket mutatták a felvonulóknak, akik közül többen is dühösen kiabáltak fel az erkélyen lévőknek, hogy „gyertek le”. De nem mentek.
A szervezők Orbán Viktort is felkérték, hogy szóljon a demonstrálókhoz, amikor a Kossuth térre érnek, de Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője már korábban közölte: mivel ez civil rendezvény, a kormányfő nem szólal fel. Így aztán a Parlament elé érve a szervezők egy dobozra állva, rögtönzött hangosítás segítségével köszöntötték a résztvevőket. „Ez a kormány nincsen egyedül. Azt üzenjük Európának, hogy soha nem leszünk gyarmat” – harsogta Bayer Zsolt.
Bencsik András a közszolgálati híradóra hivatkozva egymilliós tömegről beszélt, Széles pedig megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek a felvonulásra, és azt mondta: „leborulok a nemzet nagysága előtt”. A demonstráció vége előtt nem sokkal Bencsik a Parlament felett elrepülő galambokra mutatott, és azt kiabálta, hogy „a Jóisten jó időt küldött nekünk, és elküldte hozzánk az aranygalambokat”. Úgy fogalmazott: sose látott még ennyi szép arcú embert, mint itt.
A Belügyminisztérium eddigi szokásoktól eltérőn közleményt adott ki a tömeg nagyságáról: a tárca 400 ezres tömegről írt, és arról, hogy a rendszerváltozás óta ez volt a legnagyobb kormánypárti tüntetés. A tömeg este hétkor oszlott fel, atrocitás nem történt.
„Szabad Lengyelország, szabad Magyarország” – feliratú transzparensekkel tüntettek a varsói magyar nagykövetség előtt. A szervezők „Drága magyar barátoknak” kezdetű levelet adták át a képviselet munkatársának. Az üzenetben többek közt Marek Jurek, a szejm volt elnöke, a Lengyel Köztársaság Jobboldala párt elnöke és Zbigniew Ziobro EP-képviselő, a Szolidáris Lengyelország frakció vezetője is támogatásáról biztosította az Orbán-kormányt. A demonstráción unióellenes jelszavakat skandáltak, és zászlót is égettek. Kilenc székelyföldi és erdélyi város is szimpátiatüntetést rendezett. A svédországi és kanadai magyar kisebbségek is kiálltak az Orbán-kabinet védelmében: a göteborgi magyarok „nyomasztónak” nevezték az országot ért támadásokat, míg a tengerentúlon az új alkotmányt méltatták.
(SZ. Á.)
Jóval a kormánypárti tüntetés kezdete előtt „Nem kérünk a narancsbarna koalícióból!” címmel a Munkáspárt 2006 és a Zöld Baloldal tartott demonstrációt. A mintegy húsz tüntető pénzt szórt szét a földön, arra célozva, hogy a kormányt támogató felvonulók nagyon olcsón adták el magukat.
Technikai apróságok?
Egyáltalán nem arról szólnak az Európai Unió kifogásai, mint amit Orbán Viktor állít. A három, kötelezettségszegési eljárásig fajuló ügyben a korábbi harcos álláspont ellenére a miniszterelnök elfogadja az Európai Bizottság kifogásait, és fenntartott vitaként az egyetlen olyan kérdést említi, aminek semmilyen gyakorlati jelentősége nincs – hívja fel a figyelmet a neves alkotmányjogászok által vezetett „Így írnánk mi” blog.
Állítják: valójában nem technikai apróságokról van szó, hiába hivatkozik arra a miniszterelnök, hogy az alaptörvényt egyik kifogás sem érinti.
A jegybank kapcsán az EU azt kifogásolja, hogy az MNB-t érintő két törvényről elmaradt a konzultáció, továbbá sérült a jegybanki függetlenség, ami ellentétes az uniós joggal. A tartalmi kifogások a szakminiszternek a Monetáris Tanács működésével kapcsolatos jogait (részvétel, a napirend megküldése), a hivatalban lévő jegybankelnök juttatásainak csökkentését, a jegybankelnök és a tanácstagok felmentésének feltételeit, a tanácstagok számának növelését, az új alelnöki tisztség létrehozását, a jegybankelnöknek a PSZÁF-fal való összevonás esetén történő lefokozását, valamint a jegybanki tisztségviselők esküjének szövegét érintik. A magyar kormány csak az utolsó ügyben nem visszakozik, a nemzeti érzés és a szuverenitás jegyében. A blog szerzői szerint ez ügyben elegendő lesz a jegybanktörvény rövid módosítása és az alaptörvény átmeneti rendelkezései vitatott pontjainak eltörlése.
Az alaptörvény értelmében a bírák megbízatása megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével, ez az uniós jogba ütközik, ráadásul Brüsszelben nem értik, hogy miért épp a bírák és az ügyészek mennek majd korábban nyugdíjba akkor, amikor mindenhol emelkedik a korhatár. Ennek a kifogásnak a rendezéséhez módosítani kellene az alaptörvényt (amit Orbán Viktor nagyon nem szeretne), ugyanakkor a jelenleg hivatalban lévő bírákat részben vagy egészben az alaptörvény átmeneti rendelkezései között is mentesíteni lehet a korábbi nyugdíjazás alól. A blog szerzői azt valószínűsítik, hogy a magyar kormány elviszi az ügyet az Európai Bíróságig, kivéve, ha ennek a vitának a rendezése is feltétele lesz az EU–IMF hitelmegállapodás megkötésének.
A harmadik kifogás az alaptörvényt, az információs törvényt, valamint az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek Jóri András adatvédelmi biztost menesztő rendelkezését érinti, mivel ezek szintén közösségi jogot sértenek. Például azzal, hogy a 2008-ban hat évre kinevezett adatvédelmi biztostól az alkotmányozó többség az intézmény átalakítása útján megszabadult, de az új hatóság vezetőinek felmentésére vonatkozó szabállyal is. Utóbbi egy nap alatt átírható, de hogy mi történik így Jóri Andrással és Péterfalvi Attilával, azt megtippelni is nehéz. Ez a hiba a közjog rendes logikáján belül nem orvosolható: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejött, az adatvédelmi biztosi tisztség megszűnt. A lehetőségek: a hatóság helyébe az adatvédelmi biztosi intézmény ismételt létrehozása Jóri mandátumának valamiféle felélesztésével; annak kimondása, hogy a volt adatvédelmi biztos korábbi megbízatásának megszűntéig vezeti az új hatóságot; négy évig egyszerre lenne ombudsmanunk és hatóságunk.
Munkatársunktól
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
