Sok a bizonytalanság az azeri vezetékkel kapcsolatban – nyilatkozta lapunknak Losoncz Miklós, a GKI gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Ma gyar or szág számára a földgázimport diverzifikálása előnyös, mivel így csökken az Oroszországtól való függés. Az Azerbajdzsánból in duló és Grúzián és Románián Magyarországig húzódó AGRI-vezeték további előnye, hogy kevesebb ország és kevesebb vállalat vesz részt az építésében, mint a Nabuccóéban vagy a Déli Áramlatéban, így könnyebben születhet megegyezés a feltételekről is. Azt azonban nem látni, miért lenne olcsóbb az AGRI, mint a másik két rendszer, főleg a gáz szállításának körülményei miatt. Az azeri gázt először a már meglévő gázszállító hálózaton juttatnák Grú - ziába, ahol cseppfolyósítanák. Ezután hajóval vinnék a Fekete-tengeren keresztül Romániába, ahol ismét visszaállítanák a gáz eredeti halmazállapotát, végül ismét csővezetékeken juttatnák el a felhasználókhoz. Nehéz megítélni, hogy ez a megoldás olcsóbb-e a többinél, mondta a szakértő. Az útvonal ugyan rövidebb, ami eredményezheti a szállítási költségek csökkenését, a cseppfolyós halmazállapotú földgáz szállítása azonban nagyobb távolságra sokkal gazdaságosabb. Az AGRI-vezetékről már áprilisban aláírták a részt vevő országok egy politikai memorandumot, májusban pedig az energiaügyi miniszterek állapodtak meg a vezeték megépítéséért és működtetéséért felelős közös vállat létrehozásáról – magyarázta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek, de hangsúlyozta, hogy ekkor még csak három fél tárgyalt. Közben folyt a magyar–román vezetékhálózat összekapcsolása, ami érthető módon tovább növelhette a magyar kormány érdeklődését a projekt iránt. De csak a közelmúltban derült ki, de még Orbán Viktor minapi bakui útja előtt, hogy Magyarország kész csatlakozni a tervhez. A szakértő úgy látja, hogy az AGRI megépítése elsősorban Azerbajdzsán számára lenne előnyös, ugyanakkor kétséges, képes lesz-e az ország annyi gázt kitermelni, mint amire ma is érvényes ígéretei kötelezik. A kaukázusi állam jelenleg évi 10 milliárd köbméter gázt exportál, és a belső piaca is körülbelül ennyit használ fel. Ezen felül az ország 14-22 milliárd köbméter gáz biztosítására tett ígéretet, amelyre egyelőre nincs fedezete, bár folynak az új mezők feltárásának munkálatai. Az egyik ilyen a Shah Deniz mező 2., amelynek munkálatait a British Petrol (BP) végzi. A cég szerint évi 8,6 milliárd köbmétert biztosíthatna a lelőhely csúcsteljesítményekor, míg az azeri energiaügyi minisztérium szerint a várható kitermelt éves mennyiség ennek csaknem a duplája lesz. De a BP – amely egyben 25 százalékban tulajdonosa is a 20 milliárd dollárba kerülő beruházásnak – tőzsdei értéke a Mexikói-öbölben történt katasztrófa óta drámai mértékben zuhant, így erősen kérdéses, hogy lesz-e elég pénze az azeri feltárás és kitermelés finanszírozásához.

Sz. Bíró Zoltán úgy véli, hogy az AGRI Ma - gyar ország számára is hasznos lehet, ha megfelelő szerződést tudnak kötni a későbbi gázárakra. Ugyan akkor nem kell eltúlozni a vezeték jelentőségét, ugyanis évente legfeljebb 2-3 milliárd köbméter juthatna el ezen az útvonalon a 13-14 milliárdos magyar piacra, már amennyiben a projekt elérné 8 milliárdos csúcsteljesítményét. Azonban e beruházásnak komoly költségei is lennének, hiszen hazánk a bakui szerződéssel 25 százalékban tulajdonosává vált a vállalkozásnak, Magyar országot értelemszerűen a kiadások negyede terhelné. Azonban ugyanúgy, ahogy a szállítandó mennyiség, ezek is bizonytalanok. 1,5-4,5 milliárd euróra becsülik a beruházás teljes összeget.

Hogy ezt a költségvetésből fogják-e finanszírozni, egyelőre nem tudni, de a kérdés csak 2014-15 körül válhat aktuálissá, és addigra az államháztartás helyzete is javulhat, nem kell feltétlenül ragaszkodni ehhez a megoldáshoz: hitelből vagy közös vállalkozásból is lehet fedezni a költségeket – véli Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Az AGRI-ban – ahogy a Nabuccóban is – lehetnek amerikai érdekek, ennek ellenére az USA-t nem érinti az új gázprojekt, hiszen ő nem részesedik belőle – mondta. Az Egyesült Államoknak és főként az Európai Uniónak az az érdeke, hogy csökkenjen az Oroszországtól, valamint az ingatag ukrán tranzittól való függés, de most még sok a kérdőjel. Arról egyelőre nem lehet semmit sem tudni, hogy mekkora kapacitással működhet a Nabucco, ha megépítik az AGRI-t, hiszen az előbbi gázvezetékhez is 10-12 milliárd köbméter gázt ígért a kaukázusi állam. Losoncz Miklós szerint mivel Románia és Magyarország tagja az Európai Uniónak, számukra a Nabucco bír prioritással. A jelenlegi ismeretek szerint mindkét vezetékre valószínűleg nincs szükség, ezért vélhetően csak az egyik fog elkészülni. Annak ellenére, hogy az orosz sajtóban a bakui nyilatkozat után oroszellenes összeesküvésről cikkeztek, Sz. Bíró Zoltán szerint ez a vezeték már nem jelenthet stratégiai kihívást a Gaz promnak, hiszen Oroszország a válság előtti évben, 2007-ben több mint 150 milliárd köbméter gázt exportált az EU országaiba. Ha az AGRI teljesítménye el is érné az évi 8 milliárdot, akkor is töredéke maradna a Gazprom európai szállításainak. De a válság hatására megváltoztak európai gázpiaci igények, 2008-ról 2009-re 44 milliárd köbméterrel csökkent a fogyasztás, ennek a tükrében egyelőre kétséges, szükség lesz-e a tervezett vezetékekre. Ezt fogják majd felmérni mindhárom vezeték – az AGRI, a Nabucco és a Déli Áramlat – esetében a megvalósíthatósági tanulmányok. Ha megépülnének, valószínűleg éleződne az exportőrök közötti verseny, így csökkenhetnének az árak – de mindez a jövő függvénye.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!