Trombitálni akarok, jelentette be Andris. De Andriskám, először is, szeretnék, másodszor pedig hogyhogy, replikázik az értetlen szülő. Hát apád hiába vette a direkt gyerekméretű elektromos gitárt az erősítővel? No és a dobok? Valódi dobverőket kaptál, hogy püfölhesd a papírdobozokat. – Ám a 6 éves Andris kitart elhatározása mellett: ha zeneiskola, akkor ő megfújja a rezet.
A hangszerválasztáskor általában a gyerek dönt, ha mégis ennek ellenében választ neki hangszert a szülő – hiába szerelmesedett bele az óvodából iskolára váltó kicsi egy „hangszersimogató”-hangszerismertető foglalkozáson a harmonikába, gordonkába vagy a fenn említett trombitába –, az ritkán szokott működni, ecseteli tapasztalataikat a XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola igazgatója, Győriványi Katalin.
A kiválasztásnál természetesen az alkati, fizikai adottságok is befolyásoló tényezők lehetnek. A zongora és a hegedű inkább rugalmas kezű, hosszú ujjú gyerkőcöknek való. Az erősebb testalkatú, energiával teli fiúknak a rézfúvós hangszereket ajánlják, és csak a biztos ritmusérzékkel megáldottaknak javallott az ütőhangszerek választása.
Nem is gondolná az ember, de a kisiskolások hangszerválasztását az éppen zajló fogváltás is befolyásolhatja, a hiányos fogazatú gyereknek inkább furulyát adnak a kezébe, semmint oboát és fuvolát – azokat majd később, csontfogas korukban. Érdekes tapasztalatot oszt meg még velünk P. Kozma Anikó: a fúvósok hangképzését nagyban befolyásolja a szájizmok rugalmassága, tónusa, az ajkak alakja, telítettsége. A XXI. kerületi Fasang Árpád Zeneiskola igazgatóhelyettese szerint azonban igen ritka eset, mikor a szülő ráerőlteti gyermekére a saját elgondolását, hogy vonós, fúvós vagy pengetős hangszeren játsszon-e a csemetéje.
A mérlegelés persze így sem egyszerű, amit tovább cizellál, hogy az adott zeneiskola biztosítani tudja-e a hangszereket, vagy a kerületi iskolákba kihelyezett oktatás a zenei tanszakok mekkora palettáját képes nyújtani. E kérdésekben mindkét megkérdezett vezető pozitívan nyilatkozott: mind az ellátottság, mind a választék kielégítő.
Örök aggodalma lehet egy zenebolond szülőnek, hogy az óvodaudvarról éppen csak az iskola tantermébe csöppenő gyermekét nehogy elkedvetlenítsék a sok zeneelméleti tudnivalóval, miközben egyetlen egyszerű (gyerek) dalt sem képes eljátszani például gitáron. Ám a zenepedagógusok megnyugtatnak, a szolfézs jól előkészített az éneklős-táncos-játékos elemekkel, a hangszeres kíséret sem ritka az ilyen alkalmakkor.
Fontos momentum a zenetanulásnál, a hangszerválasztásnál, hogy a szülő tanult-e annak idején muzsikálni, énekelt-e kórusban, zenélt-e maga is – emeli ki a csepeli zeneiskola igazgatóhelyettese. Andris apukája sem véletlenül kapacitálta a gitárt és a dobot, ám ő eleve a rockzene vonzáskörébe szeretné tolni a fiát. „A klasszikus alapok a könnyűzenéhez is jól jönnek majd később, de a zeneiskolában alapvetően klasszikus zene oktatása folyik, hangsúlyozottan kodályi alapokon – szögezi le Győriványi Katalin. – A magasabb évfolyamokon előfordul azonban, hogy más műfajokat, például filmzenéket is játszanak.”
„A nyitottság a könnyű műfajokra tanárfüggő, de azt hiszem, ha a gyerek nyitott a klasszikus zenére, elvárható, hogy pedagógusként én is nyitott legyek egyéb zenei stílusokra. Hallottam én már a kötelező etűdök előadása után Metallicát a gitárvizsgán…” – mondja Kozma Anikó, ami Andris apukáját bizonyára megnyugtatja.
Bevezetés a kortárs klasszikus zenébe
Kifejezetten 3–8 éveseket invitálnak szeptember 12-én és 26-án, szombat délelőtt Minimatinéra a Müpa Üvegtermébe, ahol a Grimm testvérek Jancsi és Juliska című meséjét Meskó Ilona zeneszerző feldolgozásában 5 muzsikus 15 hangszeren szólaltatja meg – sok humorral fűszerezve. A zenével párhuzamosan pedig Kiskovács Eszter rajzművész illusztrálja a történetet.
Az újlipótvárosi zeneiskola más iskolák számára is tart módszertani bemutatókat, mivel náluk már a nagycsoportos óvodások is bevezetést nyerhetnek a klasszikus zene világába. Az 5-6 éveseknek óvodai, majd az első osztályosoknak kiselőképzőt tartanak sok játékos-mozgásos elemmel, énekkel, tánccal, ritmusgyakorlatokkal, kihasználva a korai hallás-készségfejlesztés lehetőségeit, amely aztán a kisiskolás korú gyerekek zenei képzését nagyban megkönnyíti. (A kevésbé jó hallással rendelkezőket ezért sem utasítják el!) A csepeli zeneiskola pedig – szintén mentor intézményként – a „Tehetség-VÁR” programja keretén belül a hátrányos helyzetű gyermekek számára nyújt segítséget a hangszerválasztásban, zenetanulásban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!