Rövid munkalátogatást tett Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Kijevben, ahol Viktor Janukovics ukrán elnökkel és Mikola Azarov miniszterelnökkel a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyalt. Ez volt idén az első bilaterális találkozó, amelyen a magyar kormányfő részt vett.
Az EU-elnökség tavaly júniusban ért véget, azóta a magyar kormányfő – a mostani útján kívül – mindössze egy olyan hivatalos utat tett, amely nem a nemzetközi szervezetekkel vagy a konzervatív pártcsaláddal állt volna összefüggésben: a szaúdi királlyal tárgyalt a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről októberben. Két jelentősebb bilaterális találkozón vett még részt. Októberben az Egyesült Királyságba látogatott, hogy megjelenjen a Nemzetközi Demokrata Unió kongresszusán. A programsorozatnak egyik állomása volt a kétoldalú megbeszélés David Cameron brit kormányfővel, és azt is a konferencia kereteiben belül ejtették meg. Továbbá a London School of Economicson tartott előadást egyetemistáknak „Közép-Európa – a fejlődés motorja” – enyhén ironikusnak tűnő – címmel. Majd januárban látogatott el Bejrútba a Demokratikus Középpártok Internacionáléjára, ahol Nadzsib Mikati miniszterelnökkel beszélt a libanoni–magyar gazdasági kapcsolatok fellendítésről.
Ezen kívül csak Strasbourgban és Brüsszelben járt a kormányfő, akkor is többnyire azért, hogy a bizonyítványt magyarázza, vagy valamilyen csúcstalálkozón képviselje Magyarországot. Távlati terveiről pedig ennyit tudni: májusban Kínába készül, hogy magyar cégek mintegy egymilliárd eurós hitelkeretből történő kínai befektetéseit készítse elő. Emellett úgy hírlik, Kazahsztánba is ellátogat.
Az érem másik oldalát jelentik a külföldi politikusok magyarországi látogatásai, amelyek listája szintén nem túl hosszú. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi európai körútjának egyik állomása volt Budapest, majd néhány nappal később Hillary Clinton jött a fővárosba a Tom Lantos Intézet megnyitójára. Szabályszerű hivatalos látogatást csak Petr Necas cseh miniszterelnök tett decemberben, míg Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter és alkancellár eredetileg magyar kollégája, Martonyi János hívására érkezett, és programjának csupán egy része volt, hogy Orbán Viktor is fogadta.
– Az elszigeteltséget az magyarázza, hogy Magyarország sajátos különutat követ, amellyel a külföldi vezetők nem akarnak közösséget vállalni. A miniszterelnököt várólistára tették, megnézik, a kormány mire jut az IMF-fel, hogyan oldja meg a problémáit az unióval, és más nemzetközi szervezetekkel, például az OECD-vel és az Európa Tanáccsal. Amíg ezeket nem rendezi, nem akarnak egy híradóba, azonos fényképre kerülni a magyar kormányfővel – véli Balázs Péter.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
