Bár a kormány szlogenjei szerint mindenki számára kielégítő módon dübörög, sőt a jövőben még szélesebb körben találkozhatunk majd vele, mostanra kiderült: már az első áldozatai is megvannak a rezsiharcnak.
A rezsicsökkentés következtében júliustól hét megyében is leállhat a kéményseprő-közszolgáltatás, mert mindeddig nem kompenzálták a tavaly júliusi rezsicsökkentés miatt kiesett bevételeiket.
A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete pénteken döntött arról, hogy Pest, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy és Nógrád megyék összesen 842 településén jövő hónaptól beszüntetik a szolgáltatást. Az ülésen részt vevő tagvállalatok képviselői arról beszéltek, a jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem tudják a kieső szolgáltatásokat pótolni, mert sem pénzük, sem ember- és eszközállományuk nincs erre.
Az ipartestület már jó ideje kongatja a vészharangot, de a Belügyminisztérium az év második felére tolta a „probléma áttekintését”. Korábban a szolgáltatók díjazása egy 4000 forintos normaösszeg alapján történt, és ebből különböző szorzók alapján számolták ki egy-egy munka díját, tavaly júniustól azonban megfelezték ezt az összeget. A 7 megyében körülbelül 500 dolgozót érint az intézkedés, ők valószínűleg munka nélkül maradnak. Az ország többi részén az önkormányzatok néhol fizettek kompenzációt a cégeknek, de az év végéig még több kéményseprő cég húzhatja le a redőnyt. A Belügyminisztérium illetékese péntek este azt mondta a Népszabadságnak: ha valahol leáll a szolgáltatás, hatósági határozatban jelölnek ki közérdekű szolgáltatót.
Mindeközben újabb szakaszba lép az Orbán-kormány rezsiharca, rövidesen napirendre tűzi az Országgyűlés azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében egységesíthetik a különböző társaságok vízszolgáltatási díjait. A cél az, hogy az országban mindenhol ugyanannyit kelljen fizetni a vízért, és az ahhoz kapcsolódó karbantartási munkálatokat is összehangolják.
A kormány reményei szerint az intézkedés az uniós források lehívását is hatékonyabbá teszi majd. A tervezet szerint mindenkinek joga kell legyen azonos áron igénybe venni az alapszolgáltatásokat.
A Magyar Nemzet információi szerint azért vált lehetővé a vízdíjak egységesítése, mert mostanra közösségi tulajdonba kerültek a nagy regionális vízműtársaságok (Duna menti, Dunántúli, Észak-dunántúli, Észak-magyarországi, és a Tiszamenti Regionális Vízmű), a kisebb településeken működők pedig összeálltak. Mára a korábban működő 400 cég helyett így mintegy 40 szolgáltató maradt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
