Rongyokkal és szeméttel tüzel sok-sok ezer család, volt, ahol a ruhájukat is elégették – ugyanis rendkívül kevés a tűzifa. Az állam ugyan ad, de fukar kezekkel mér, és a pályázatokkal is késett, miközben több százezren képtelenek előteremteni azt a 120–140 ezer forintot, amiből egy télen át fűthető egy vidéki ház.

  <h1>Illusztráció - Németh András Péter</h1>-
  <h1>Egy mázsa hasogatott tűzifa ára</h1>-

Illusztráció - Németh András Péter

- – Kép 1/2

A tél hidegebb, a fa drágább, a szegénység terebélyesebb idén, mint tavaly – csak a kormányzati tűzifaprogram állandó. Nem akar elszakadni a 3 milliárd forint körüli keretösszegtől, nagyjából 2011 óta.

És az adást sem sieti el: a 2289 településnek kiutalt átlagosan másfél millió forintból beszerezhető fát csak február 15-ig kell „bedobni” a portákra. Pedig az utóbbi évekhez  képest nem viccel az időjárás: úgy egy hónapja durva fagyok dermesztik az országot (csak az utóbbi napokban engedett ki a tél), sűrűbben etetik a kályhákat, kazánokat. Hamarabb elfogyott a fa: a saját és az államé egyaránt.

Nagy lett hát a baj a fagyos napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb településén, ahol az emberek zöme közmunkásként dolgozik, s a családok többsége halmozottan hátrányos helyzetű.

Az ukrán határhoz közeli négyszáz fős Uszkán, ahol a szociális tüzelőt még karácsony előtt szétosztották, de ez alig két hétre volt elég. A januári didergésben az önkormányzat vásárolt a legrászorultabbaknak fabrikettet, de ez is elfogyott.

A hideg viszont marad. „Az emberek már a ruháikat kezdték tűzre dobálni, így nem volt más hátra, kinyitottuk a helyi idősek otthonát, ahová éjjel-nappal, s hétvégén is bemehettek melegedni, s tudtunk adni egy kis ételt is” – meséli Sértő-Radics István, a kistelepülés polgármestere, háziorvosa. Szavai szerint a közeli Fehérgyarmaton is fűtöttek már mindennel, így olyan bűz terjengett a városban napokig, hogy azt le sem lehet írni.

Nem csoda, hogy gyorsan „elfüstölt” az állami fa, az említett 1,5 millió forintból – a hivatalos árfolyam mellett (lásd keretes írásunkat) – még 500 mázsa sem futja.

Ez pedig egy településen nem tétel.

Például a baranyai polgármesterek úgy tapasztalták: egy falusi házat – a porta méretétől, állapotától, az ott lakók számától függően – 6–12 köbméter keményfával lehet befűteni. (Ez egy viszonylag pontos ökölszám, ennyit égetnek el Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein is.) Márpedig egy köbméter 4–7 mázsa (igaz, sok függ a fától is, lásd kiemelésünket), az falunként nem egészen 500 mázsa átlagot számolva tíz családnak elég egy télre.

Persze a polgármesterek nem pár kedvezményezett famíliának öntik ki a központi tüzelőt, hanem pótlásként terítik. Így ebből csak a tüzelőigény 10-20 százaléka telik ki, pontosabban idén annyi se. Az állami fasegély hamar elfogyott, így amelyik önkormányzat tehette, beszállt a rászorultak fűtésszámlájába.

„Túl sokra azonban sehol sem telt, hiszen ezek az önkormányzatok maguk is – ahogy az egyik baranyai polgármester fogalmazott – reménytelenül forráshiányosak.”

Pedig nagyon elkelne a segítség: Baranya 301 településének kétharmada hátrányos helyzetű aprófalu, ahol az aktív korúak többsége évtizedek óta főleg közés alkalmi munkából él.

A „faéhséget” jól mutatja, hogy Zalátán 110 háztartásból nyolcvan igényelt és kapott állami fát, Sósvertike 60 famíliájából 43 kért tüzelőt, a 120 lelkes Besencén 37 háztartás szeretett volna fűtőanyagot.

Persze a kormányon és a helyhatóságokon kívül a civil szervezetek is segítettek, vagy legalábbis megpróbálták. Adománygyűjtésbe kezdett például a miskolci Esélyegyenlőségi Alapítvány.

„De gyakorlatilag csak néhány teherautónyi fát sikerült összegyűjteniük és szétosztaniuk a rászorulók között” – panaszolja Varga Gergő. A miskolci Esélyegyenlőségi Alapítvány vezetője szerint ugyanis Borsodban se fát, se fabrikettet nem lehet kapni éppen (lásd keretes írásunkat).

Persze a túlélés törvénye szerint, akin nem segítenek, az segít magán. Sok faluban helybéliek többsége a környékbeli erdőkben gyűjtögetve szedi össze a tüzelője javát. Illegálisan. Egy erdőtulajdonos, aki az Ormánságban 300 hektár területtel rendelkezik, állította, hogy januárban kétszer annyi fát vittek el a tolvajok az erdőiből, mint tavaly az első hónapban, és saját kárát egymillió forintra becsüli. Egy másik baranyai erdőgazda úgy védekezik, hogy két embernek ingyen enged fát gyűjteni 120 hektáros birtokán, de elvárja tőlük, hogy mobilon azonnal jelezzék, ha mások jönnek fáért, és próbálják is elhajtani az illetékteleneket. A rendszer általában működik.

A gond csak az, teszi hozzá a vállalkozó, hogy a lehullott fát nem szabadna felszedni, mert a korhadó hulladék dolga lenne megtermékenyíteni az erdő talaját. Ám környezetvédelmi szempontokkal már senki nem gondol: a szükséghelyzetben azzal tüzelnek az emberek, amivel tudnak, főként rongyokkal, kartondobozokkal – amíg akad.


145 
ember fagyott meg
és hűlt ki január végéig ezen a télen


A tűzifa ára (100 kg, hasogatva)



Fázós embert még
az időjárás is húzza: gyakorta az sem jutott fához, aki kaphatott volna, ugyanis a kemény fagyok sok utat járhatatlanná tettek, így nem sikerült kiszállítani a tüzelőt.


- Feléből-negyedéből kijön egy fűtési szezon, ha valakinek a fa ad meleget és nem a gáz.


Hiányfa
Szinte hiánycikk a tűzre való fa – és ha lehet kapni, akkor is drágábban. A tüzelőválság egyik oka az, hogy a kormány szigorította a favásárlási szabályokat: az állami erdészetektől, és a regisztrált telephelyektől lehet vásárolni. Így a mindenféle „tüzép” által félig illegálisan vásárolt és forgalmazott fa – többek között Romániából érkezett nagy tételben – kiszorult a piacról. A másik problémát pedig az jelentette, hogy a tavalyi tél nagyon csapadékos volt, márpedig az erdészetek december és március között vágják ki a kijelölt fákat, de a rossz időjárás miatt alulteljesítettek. Harmadrészt pedig rossz volt a kormányzati ütemezés. A szociális fapályázat beadási határideje október 3-a volt, a döntést, hogy ki mennyi fát rendelhet, csak november első napjaiban hozták. Az önkormányzatok pedig csak annak a hónapnak a közepén kezdtek rendelni. Az erdészetek kapacitása azonban véges, jött a hó és a hideg, a fa pedig az erdőben maradt. Pedig egy kistelepülés polgármestere júniusban is meg tudja mondani, mennyi tüzelőre lesz szükség, ha időben kiírták volna a pályázatot, időben lettek volna az erdészetek.


20 százaléka 
fával és más szilárd tüzelővel fűt, azoknak a falusi háztartásoknak, ahova a gáz is be van kötve. A kisebb városokban ez az arány 10 százalék.


Erdőből, legálisan. A segíts magadon mozgalom szolidabb formája (a lopásnál), ha az állami erdészet engedélyével gyűjt fát valaki. A Baranya állami erdeit kezelő Mecsekerdő Zrt. területén a hullott fát össze lehet szedni, a keményfa köbmétere 10 ezer forintot kóstál – így átlagosan 50 százalékkal olcsóbb az összekészítetten vett tüzelőanyagnál.


Mázsa helyett érdemes köbméterre vásárolni a tüzelőt, így ugyanis jobban jár az ember. Ha súlyra veszi a fát, akkor az eladó érdeke az, hogy a legkisebb mennyiségből hozza ki a kért súlyt, azaz friss vágású vagy ázott anyagot próbál értékesíteni. Míg köbméter esetén a mennyiség ugyanakkora, ha nedves a fa, ha száraz – csak a súly más. Előbbi esetben ugyanis egy köbméter 4–7 mázsát nyom, míg utóbbiban 3–6-ot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!