Közös március 15-i erődemonstrációra szólította fel a demokratikus ellenzéket Gyurcsány Ferenc. A DK második kongresszusa nyitva hagyott kérdéseket.
A Coldplay Paradise (Paradicsom) című dalára, állva tapsoló párttagok körében vonult be a SYMA-csarnokba Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke pártja második kongresszusán a Himnusz régi (eredeti) verziója után, uniós és magyar zászlók tövében 55 perces beszédet mondott a jelen lévő mintegy kétezer párt- és pártoló tag előtt. „Az ellenzéki szervezetek hazafias kötelessége, hogy megtalálják a választási együttműködés módját, aki nem ezen dolgozik, az Orbán Viktor hatalomban tartásán munkálkodik” – jelentette ki Gyurcsány, hangsúlyozva: sok részletkérdésben nincs egyetértés az ellenzéki oldalon, de „az alkotmányosság helyreállítása” közös cél. Szerinte a nézeteltérések nem gátolják a közös indulást a választásokon, és azt javasolta: az ellenzéki szervezetek közösen ünnepeljék március 15-ét, legyen a nemzeti ünnep „ellenzéki erődemonstráció”.
A kongresszus elfogadta az „Európai Magyarországot, demokráciát, biztonságot, fejlődést” című pártprogramot, amely „az alkotmányos rend, az emberi szabadság és méltóság, azaz egy új köztársaság felé viheti az országot”. A 2010-es választás előtti alkotmányos rend helyreállítását szorgalmazó dokumentumban a DK menetrendet sürget az euró bevezetésére, a különadók eltörlésére és a bankadó csökkentésére, kétkulcsos személyi jövedelemadózást és egységes ingatlanadót vezetne be, visszaállítaná az adómentes sávot a legalacsonyabb jövedelmeknél, megszüntetné a gyermekek utáni adókedvezményt, növelné a családi pótlékot, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj-kötelezettséget írna elő, de megszüntetné a hallgatói szerződéseket.
A volt miniszterelnök kijelentette: a DK modern, hazafias, balközép párt, az emberi méltóság és szabadság pártja, a Fidesz legádázabb ellenzéke, s célja magyarnak maradni európaiként. Ezért az önkény és a demokrácia kérdésében nem kötnek semmilyen kompromisszumot. Gyurcsány országjárása során azt tapasztalta, hogy „félelem és aggodalom van az emberekben”: kórházigazgatóknak remeg a lába, hogy szóba állnak ellenzéki politikusokkal. „Ezt okozzák a diktatúra gyáva emberei. Nincs diktatúra, de már rég nincs demokrácia” – fogalmazott. Gyurcsány kiállt a 2006-os tévéostrom rendőrei mellett és elutasította Mesterházy Attila MSZP-elnök bocsánatkérését a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás ügyében.
Az LMP-hez hasonlóan a Demokratikus Koalíció is a túlélésért küzd, de belső viták híján lényegesen kisebb várakozás előzte meg a párt szombati kongresszusát, mint a Lehet Más a Politikáét. Gyurcsány Ferenc 2011. október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve „új, nyugatos, polgári balközép” pártot alapít. A szocialista frakcióból kilencen tartottak vele. Azonban az elmúlt két évben nem sikerült áttörést elérniük: saját képviselőcsoportot nem alakíthattak, és rendszeres országjárásuk ellenére sem tudták bővíteni a viszonylag gyorsan létrejött 200-250 ezres szavazótáborukat. A patthelyzet feloldhatatlannak bizonyult: a 2-3 százaléknyi szimpatizánst leginkább a volt miniszterelnök személye vonzza a párthoz, amely a volt miniszterelnök elutasítottsága miatt nem tud újabb szavazókat szerezni. Ráadásul a továbbra is igen aktív Gyurcsány mellett a párt többi arca – talán Vadai Ágnes kivételével – gyakorlatilag láthatatlan. A DK azonban – az LMP-vel ellentétben – korán felismerte, hogy nincs más esélye, mint egy ellenzéki együttműködéssel biztosítani legalább néhány, számára fontos politikai cél elérését, és szavazóik is nélkülözhetetlenek a demokratikus ellenzéki összefogás sikeréhez. A dilemma azonban a pártprogramot elfogadó kongresszus után is maradt: mi legyen a volt kormányfővel, távozása vagy maradása szolgálja-e jobban az ellenzéki szavazatmaximalizálást?
A bizonytalanságot a szövetségesek körében is érezni: a Bayer Zsolt cigányozós publicisztikája miatt a DK által kezdeményezett tiltakozáson nem vett részt az MSZP elnöke, több ismert politikusa viszont igen, a Szolidaritás ott volt, de az Együtt 2014 más szervezetei és Bajnai Gordon nem, továbbá Mesterházy Attila a múlt héten Erdélyben bocsánatot kért a határon túli magyaroktól a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt, amelyet a volt kormányfőhöz kötöttek. (Tulajdonképpen nem is véletlenül, mert annak ellenére, hogy a szocialista párt elnökségének többségi álláspontja volt az elutasító válasz, Gyurcsányon kívül szinte senki nem volt hajlandó képviselni azt.) Nagy kérdés, hogy mi lesz a DK elnökének kezdeményezésével, miszerint március 15-én ünnepeljenek közösen az ellenzéki szervezetek: erre a felvetésre nem adható olyan „egyrészt-másrészt”-típusú válasz, amellyel az elmúlt hónapokban szőnyeg alatt lehetett tartani ezt a problémát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!