„A kínaiak örülhetnek, hogy megszabadulnak az első számú bajkeverőjüktől” – summázta a ChinaAid kínaiakat segítő amerikai emberi jogi szervezet vezetője azt a diplomáciai botrányt, amelyet a pekingi amerikai nagykövetségre menekülő Chen Guang-cheng ellenzéki ügyvéd sorsa kavart.
Chen két hete szökött meg Shandong tartománybeli otthonából, ahol 2010 óta tartották házi őrizetben. A férfi még gyerekkorában vakult meg, nem taníttatták, így csak felnőttként tudta továbbképezni magát. Ügyvédként nagy elismertségre tett szert, mert a fogyatékkal élő emberek jogaiért állt ki, de idővel az abortuszra és sterilizációra kényszerített nők érdekében is síkra szállt. Szembe került a hatóságokkal. 4 év börtönre ítélték, amit később házi őrizetre enyhítettek. Innen szökött meg kalandos körülmények között két hete: egy magas falon kellett átmásznia a vak férfinak, akit barátai már autóval vártak, hogy az 500 km-re lévő Pekingbe szállítsanak. Chen az amerikai nagykövetségre ment, amellyel rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a diplomatákat.
A közhiedelemmel ellentétben a modern nemzetközi jogban nem létezik az asylum, a menedék intézménye. Hiába sérthetetlen a követségek épülete, még a helyi rendőrség sem léphet be engedély nélkül, a diplomaták nem adhatnak menedékjogot egy másik ország állampolgárának a területenkívüliség elvére hivatkozva. Ha Chen ismerősei nem árulták volna el a sajtónak, hogy információik szerint az emberi jogi aktivista az amerikai képviseleten van, szép csendben még ki is csempészhették volna az országból az ellenzéki vezért, amihez hasonlóra volt már példa a történelemben, de miután a férfi tartózkodási helye ismert lett, nem lehetett jól kijönni az ügyből.
A legnagyobb gondot az okozta, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek ezen a héten kellett Kínába látogatnia, hogy részt vegyen a két ország Stratégiai és Gazdasági Párbeszéd című éves csúcstalálkozóján. Így minden elemző biztosra vette, hogy az ügyvédnek nyújtott menedék rányomja majd a bélyegét a tárgyalásokra, ahol többek között az ingatag gazdasági helyzetet és az újabb észak-koreai atomrobbantás kérdését akarták megvitatni.
Chen hat napig volt a követségen, majd szerdán a nagykövet kíséretében – ahogy Clinton fogalmazott, „saját döntésével és a mi elveinkkel összhangban” – elhagyta az épületet, és kórházba vonult. Az amerikai diplomaták azt állították, hogy sikerült megegyezni a kínai partnereikkel, miszerint Chen ezentúl „normális életet élhet”, azaz újra találkozhat a családjával és folytathatja jogi tanulmányait. A kórházban viszont a meglehetősen nyúzottnak tűnő Chen – akinek nemcsak orvosi, hanem rendőri felügyeletet is biztosítottak – már arról panaszkodott, hogy a diplomaták arról győzködték, hagyja el a követséget.
Nem tudott a barátaival kapcsolatba lépni, és kínai tisztviselők azzal fenyegették, hogy a feleségének esik bántódása, ha nem enged.
Majd miután Clinton megérkezett Kínába, és állítólag drámai hangvételű telefonbeszélgetést folytatott a férfival, változott a terv. „Chen úrnak ösztöndíjat ajánlottunk fel egy amerikai egyetemen, ahova felesége és két gyermeke is elkísérheti” – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium szóvivője közleményében, amit a kínai vezetés és a jogvédő szervezetek is erősen helyeseltek.
„Ez fekete nap a szabadság számára, és szégyen az Obama-adminisztrációnak” – nyilatkozta Mitt Romney republikánus elnökjelölt, akit ha megválasztanának, keményebb hangot ütne meg Kínával. Nézőpont dolga – akár a diplomácia nagy sikerének is nevezhetnénk a Chen-affért, mondhatni egy kínos ügyet példásan rendeztek el a felek: Chen a házi őrizetből amerikai egyetemre kerül hamarosan, az USA megmaradhatott az emberi jogok legnagyobb védelmezőjének, Kína megszabadult egy ellenzékitől, és a két nagyhatalom nyugodtan tárgyalhatott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
