Átfogó reform előtt állnak az általános iskolák, miközben épp azok nem tudják, mi történik velük, akiket érint. Még az is lehet, veszélyben van a munkájuk, de előfordulhat, ez is csak a szokásos kormányzati menetrend: néma csönd, aztán egy értekezleten bedobott ötlet, majd újra csönd.
„A tanítás első hetében, szeptember elején egy értekezleten az igazgatónk arról tájékoztatott minket, hogy indul egy háromütemű felzárkóztatási program, amibe az iskolánkat is beválasztották. Mármint, hogy mi leszünk egy iskolaközpont, a kisebb, környékünkön lévő intézményekben meg megszüntetik a felső tagozatot, onnan hozzánk irányítják a gyerekeket. Szavaznunk kellett, hogy akarunk-e részt venni ebben a programban. Akartunk. Inkább, mint hogy helyettünk más legyen a központ, nálunk meg megszüntessék a felsős osztályokat, nem…” – meséli egy kistelepülési általános iskola tanítónője. Mint mondja: csak így látták biztosítottnak az iskola jövőjét, főleg, hogy a felzárkóztatási program keretében az intézmény fejlesztésére is lehetőségük lesz majd – már ha egyáltalán megvalósul bármi ebből az ötletből. Azt mindenesetre gondosan dokumentálták, ki hogyan szavazott. Amiatt viszont aggódnak, hogy ez a változás némi óraszám-emelkedéssel jár, több gyereket kell ugyanis tanítaniuk, pedig így leterheltek. Várták volna, hogy az azóta eltelt időben tájékoztassák őket, de nem hallottak többé az iskola-összevonásokról.
Nem ez az egyetlen ilyen iskola, ahol szóba került a központosítás, ám máshol épp arról tájékoztatták a pedagógusokat, hogy tőlük inkább elviszik a gyerekeket, és nem lesz felső tagozat. Hivatalos indoklás nincs, sem határidő, és arról is nagy a csönd, mi lesz az iskola sorsa a lassan kiürülő településen.
A Vasárnapi Hírek által megkeresett két, nevét nem vállaló oktatási szakértő egyhangúan állítja: hallottak erről a kezdeményezésről, de hivatalos tájékoztatást nem kaptak – hivatalos véleményt éppen ezért egyik sem mer mondani. Egyikük szerint van némi ráció abban, hogy az egyre kevesebb gyerekkel induló osztályokat összevonják, de jó volna, ha a pedagógusokat nem az alapján „szórnák ki” a rendszerből, hogy épp hol tanítottak eddig. „Úgyis bevezetik, hiszen végül mindig mindent bevezetnek, ráadásul erre uniós pénzt lehet költeni, és nem a KLIK üres kasszáját terheli majd” – véli a másik szakértő.
Mindeközben az iskolákban megindult már a találgatás: ki megy, ki maradhat? Az általános iskolai pedagógusok száma az előző tanévben közel 74 ezer volt, az összevonások pedig több ezer pedagógus munkáját veszélyeztethetik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!