Nem lesz itt már többé kétharmad – mondta Orbán Viktor, de a jelek szerint nemcsak a Fidesz–KDNP csökkenő népszerűségére értette, hanem arra is, hogy a választójogi törvény átalakításával megszűnik az esélye annak, hogy egy párt ennyi mandátumot szerezzen.
Az új alkotmány harmincnál is több esetben említ sarkalatos, vagyis csak kétharmados többséggel módosítható törvényeket, amelyeket még idén el is kell fogadni, hogy az alaptörvény 2012-ben életbe léphessen. A választási reform, a pártfinanszírozás, a képviselők, bírák és ügyészek jogállása, az igazságügyi reform, az adatvédelmi hatóság létrehozása, a honvédelmi kötelezettség most kialakítandó keretei hosszú évekre, ha nem évtizedekre határozzák majd meg a közéletet, hiszen amíg a Fidesznek lesz egyharmada, addig ezeket nem lehet módosítani.
A választójogi reform vitája csak most kezdődött el. Bár az első alkotmánymódosítások egyike a 200 fős parlament rögzítése volt, az új alaptörvényben nyoma sincs a korlátnak. Ennek ellenére valószínű, hogy nagyjából ekkora lesz a következő Országgyűlés. Az indok a spórolás, de erre vonatkozóan nem ismertek számítások. A nagy vesztesek a polgármesterek lesznek: visszaállítják az 1994-ben eltörölt képviselői összeférhetetlenséget, a politikai osztály beszűkülésére hivatkozva.
Arról, hogy a hírek szerint 198 képviselő hogyan szerez majd mandátumot, és főleg, hogy a határon túliak választójoga pontosan mire terjed majd ki, ma még a Fideszben is eltérő nyilatkozatok látnak napvilágot. Kósa Lajos azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy az egyfordulós rendszer spekuláció, és csak másfél-két év múlva foglalkoznak majd vele. A Fidesz alelnöke szerint az egyéni körzetek száma a legfontosabb, „már ha egyáltalán lesznek ilyenek”. Gulyás Gergely, az alkotmányt is szövegező képviselő viszont azt nyilatkozta, hogy egyértelműen a tavaly májusban beterjesztett kormánypárti javaslat lesz a középpontja a reformnak, de elképzelhetőnek tartja „a gyakorlatban ma is működő, egyfordulós szisztéma” bevezetését is. Lázár János az Inforádióban arról beszélt, hogy legkésőbb ősszel a parlament elé kerül a törvényjavaslat.
A tavalyi törvényjavaslatban kétfordulós, vegyes rendszer szerepelt, valamint az, hogy a mandátum elnyeréséhez nem kell 50 százalék plusz egy szavazat, hanem az nyer, aki a legtöbb voksot kapja, és csak akkor van második forduló, ha az elsőn nem jelenik meg a választók fele. A Népszabadság szerint viszont továbbra is vegyes, de egyfordulós választási rendszert akar a Fidesz, amely tavaly a 176 kerületből 119 helyen vitte első körben az egyéni mandátumot, ráadásul a második fordulós visszalépések ma már sokkal inkább a széttagoltabb ellenzéki erőknek kedveznek. A következő, már 198 fős parlamentbe 90 egyéni, 78 országos és 30 kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő kerülne. Megyei (területi) listák nem lennének, viszont 13 nemzeti és etnikai kisebbségi képviselő kerülhetne a T. Házba. Kérdés, hogyan: ha minden kisebbség egy képviselőt adna, az sem lenne kis tétel az Országgyűlésben, de a romák például többen vannak, mint az összes többi együttvéve, mégis csak egy képviselőjük lenne.
Hogy a 90 egyéni körzet pontosan hogyan alakulna ki, arra még nincs konkrét elképzelés. Az előzmények ismeretében érdekesnek ígérkezik az egyéni választókerületek határainak átszabása, főleg, hogy az arányosságot is szem előtt kell tartani. Emlékezetes: a tavaly őszi önkormányzati választások előtt a fideszes vezetésű városok tömegesen szabták át a körzeteket, szétszabdalva azokat az egységeket – például lakótelepeket –, amelyek hagyományosan balra szavaznak, így maximalizálták szavazataikat. Ennek fényében kérdés lehet például, hogy a most is szocialista képviselőt választó Angyalföld egy kerületet alkot-e majd a „jobbos” budai hegyvidékkel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
