Kizárná a pártdelegáltakat a választások tisztaságának ellenőrzéséből a Fidesz – értesült lapunk. A párt jövő heti elnökségi ülésén dönt arról, hogy kormányzati alkalmazásban álló köztisztviselőkkel helyettesítsék-e az amúgy ingyen dolgozó pártdelegáltakat, és arról is, hogy előzetes regisztrációhoz kössék-e a választásokon való részvételt.

  <h1>Regisztrált biztos szavazók</h1>-
  <h1>A választójogi törvényhez fűződő aggályait ismertette a Velencei Bizottság Magyarországon tartózkodó jelentéstevőivel az MSZP. A szocialistákban felmerült a választókerületek politikai alapú kijelölésének gyanúja, szintén kritizálták a pártok állami támogatásának kétéves megvonásáról szóló elképzeléseket, valamint az előzetes regisztráció ötletét. A magyar választójogi törvénnyel kapcsolatos jelentést várhatóan júniusban fogadja el a Velencei Bizottság.</h1>-

Regisztrált biztos szavazók

- – Kép 1/2

A választási eljárásról szóló jogszabályról hónapokon belül dönthet a parlament. A kormányoldal addig üti az ellenzéket, amíg mozog – így összegezhető az utóbbi időszak választójogi javaslatainak lényege. A Fideszre szabott körzethatár-átalakítás és az ellenzéki pártokat ellehetetlenítő jelölt- és listaállítási szabályok, valamint a mandátumszámítási módszereket követte Orbán Vik­tor javaslata: a pártok összességében alig 3 milliárdos állami támogatásának megvonása két évre. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kettős állampolgárok levélben szavazhatnak majd, a héten pedig újból elővették az előzetes re­­gisztrációhoz kötött szavazást. Egyesek szerint az eddig felhozott érvek inkább ellenérvek: a nemzetközi példák sántítanak, mert a hivatkozott országokban nem olyan pontos a választói névjegyzék, mint ná­­lunk, az olcsóság (csak azok kapnak majd ajánlószelvényt, akik regisztrálnak) pedig valójában azt jelenti, már azért is kampányolni kellene, hogy a választók felvetessék magukat a nyilvántartásba. 

Emellett alkotmányossági aggályokat is felvet a dolog, hiszen ez egy intellektuális cenzus lenne – ezt a hírt elsőként közlő Népszabadságnak el is ismerte egy pártvezető, aki úgy fogalmazott: azok járulnak az urnákhoz, akik józan, tudatos megfontolások alapján voksolnak a nemzet jövőjére, „és nem a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok”. Szakértők szerint a regisztrációra elsősorban a Fidesz aktívabb szavazótábora lenne mozgósítható, míg a kormánnyal szemben álló passzív réteg, azaz a bizonytalanok kizárnák magukat a választásból. Ugyanakkor fideszes körök szerint a választójog testreszabásával így is nagy esélyük van a 2014-es győzelemre, felesleges lenne újabb támadási felületet nyitni a demokrácia kérdésében. 

Információink szerint a Fidesz jövő heti elnökségi ülésén a választási eljárásról szóló törvényjavaslat kapcsán szó lesz arról is, hogy a jövőben megszűnnének a választókerületi pártdelegáltak pozíciói. A választások tisztaságát a kormányhivatalok, vagy a Belügyminisztérium, vagy valamilyen más kormányzati szerv által kijelölt köztisztviselők ellenőriznék. Az nem világos, hogy ez miért jelentene spórolást, hiszen a pártdelegáltak munkája ingyenes – igaz, a választást követő napot a munkáltató köteles kiadni fizetett szabadnapként. Ugyanez – vagy a túlóra fizetése – azonban igaz a tisztviselőkre is.

Mintegy 10 ezer szavazókörről beszélünk, melyek többségében a helyi (ma jellemzően fideszes vezetésű) önkormányzattól függő személyek (pedagógusok, hivatali alkalmazottak) végzik a munkát. Érdekes véletlen, hogy 2010-ben azokban a körzetekben, ahol az MSZP nem küldött delegáltat, az átlagosnál többször fordult elő érvénytelen szavazat, amelyeknek egyik tipikus esete, ha egynél több X szerepel a szavazólapon.

Lapunk a múlt héten közölt hosszabb elemzést arról, hogy miként lehetetleníti el az ellenzéki pártokat az állami támogatás megvonása, és miért növeli a kormányzati korrupciót. Azóta annyi történt ebben a kérdésben, hogy Lázár János, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője, a Mi­nisz­terelnökséget vezető új államtitkár korábbi szavait megerősítve ismét kiállt az állami támogatás megtartása mellett – vagyis közvetlen főnöke ellen. Közben a HVG arról írt, hogy1994-ben az Alkotmánybíróság megállapította, „a pártok költségvetési támogatását a magyar jogrendszerben – hasonlóan a legtöbb nyugat-európai állam megoldásához – az indokolja, hogy azok az alkotmány értelmében közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, és ezáltal egyfajta sajátos közvetítő szerepet töltenek be állam és társadalom között”. Az akkori alkotmány mára alaptörvénnyé változott, a pártok és a népakarat viszonyára utaló mondat túlélte a cserét. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy nem a juttatás eltörléséről beszélt Orbán a Fidesz-választmány előtt. Az évekre szóló, hirtelen bevezetett felfüggesztés – különösen választás közeledtével – lényegében ugyan­­­azt jelentené, éppen ezért alkotmányossága is megkérdőjelezhető. Ha mégsem kommunikációs célokat szolgált a bejelentés, akkor a parlamentnek módosítania kell az alaptörvényt.

Az már igazából csak hab a tortán, hogy hétfőtől egy törvénymódosításnak köszönhetően már a Miniszterelnökség is kikérhet neveket és lakcímeket „az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez”. Szakértők szerint lényegében már semmi nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy az állampolgárokról rendelkezésre álló számtalan adat (például a nemzeti konzultációs kérdőívek és a nem politikai jellegű adatbázisok) egyetlen hatalmas Kubatov-listává álljon össze. A Pé­­terfalvi Attila által vezetett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ugyanis kitart a kormány által a tavalyi nemzeti konzultációban jogellenesen begyűjtött személyes adat megőrzése mellett, és bírósági döntés ellenére sem semmisítik meg a mintegy egymillió állampolgári választ, holott a szervezetet erre kötelezi Jóri András korábbi adatvédelmi biztos határozata, melyet június 29-i határidővel kell végrehajtani.

 

Választási cenzus

Az önkéntes regisztrációt az USA-ban vezették be a rabszolga-felszabadítás idején, s a lé­­nyege az volt, hogy a feketék minél kisebb számban vegyenek részt a szavazásokon – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő. „Aki újfajta cenzust akar, meg akarja szüntetni az általános választójogot. Ezzel az alacsony iskolázottságú és szegényebb rétegek kiszorulnak, a szavazás a gazdagok kiváltsága lesz. Céljuk más országokból importálni a választókat, ugyanis az előzetes regisztráció a határon túli magyarokra nem vonatkozik” – jelentette ki Tóth, aki szerint az is súlyos aggályokat vet fel, hogy a szavazókörzetekbe az eddigi pártdelegáltak helyett állami szervek küldenének tagokat. A levélben való szavazásról pedig azt mondta: bár a Fidesz eddig ellenezte, most kiderül, szerintük sem az ördög műve, lehet azt kulturáltan is csinálni.

(K. V.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!