A sokat szidott Brüsszelben megkezdődött a folyamat, amelynek végén megszülethet a föderális Európa. De míg korábban azt gondoltuk, ha Magyarország nemet mond a szorosabb integrációra, akkor másodrendű tagállammá degradálódik, most úgy látszik, nem lesznek különböző sebességek. Vagyis: vagy igazodunk, vagy nem. Köztes megoldás nem lesz.
A kezdeményezés élére az Európai Parlament (EP) állt, ahol jelenleg három olyan jelentésen is dolgoznak, mely alaposan átformálhatja az Európai Unió működését – ha a következő években sikerül átültetni a gyakorlatba. Hogy a három közül melyik is okozza majd a legtöbb fejtörést a magyar kormánynak, azt nehéz lenne megmondani, hiszen mindegyik dokumentum olyasmit vet fel, amelyről a nemzeti szuverenitás harcos védelmezői nem hajlandóak alkudozni.
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció elnöke és Elmar Brok néppárti képviselő szilárd elhatározása szerint jövő márciusban – az EU jogelődjének tekinthető Európai Gazdasági Közösséget megalapításának 60. évfordulóján – összehívnak majd egy konventet, amely egy új európai alkotmány alapjait rakhatja le.
A jelenlegi elképzelések szerint – melyet a három közül az egyik jelentés is felvázol – létrejönne egy 12-15 fős európai kormány, ahol az Európai Bizottságban megszokottaktól eltérően nem lesz minden tagállamnak küldöttje, hiszen a mostani 27 fős kabinet nem tud hatékonyan működni. Az új kormányban lenne saját uniós költségvetést irányító pénzügyminiszter és európai külügyminiszter is. A törvényhozást kétkamarássá alakítanák, ahol a tagállami miniszterek alkotta Tanács szenátusként működne, és az alsóházként értelmezett Európai Parlament szerepe tovább nőne. Emellett megalakulna az Európai Védelmi Unió is, melyet egyre többen – időnként még a magyar kormány is – támogatnak mostanában.
Nincs más út
Ugyanakkor a szép és minden józan belátás szerint Európa túlélésének egyetlen zálogát jelentő Verhofstadt-terv megvalósításához több év kellhet. Viszont ha egyszer létrejön, nagyon úgy tűnik, Magyarország számára nem marad más alternatíva, mint hogy csatlakozik, vagy mindenből kimarad.
Erre utal Elmar Brok indulatos és a tárgytól némileg eltérő válasza is, melyet a Vasárnapi Híreknek a szorosabb együttműködést elutasító országok jövőjére vonatkozó kérdésére adott: „Az európai jogot tiszteletben kell tartani. Ha egy kezdeményezéssel nem ért egyet valamelyik állam, akkor a Tanácsban ellene szavazhat. Ez dolgok rendje, nem pedig az, hogy népszavazást írunk ki.
Magyarország ezt tette a nemzeti szuverenitás nevében, elfelejtkezve arról, hogy az összes többi tagországnak is megvan a szuverenitása, és arról is, hogy az Európai Unió Bírósága még nem hozott ítéletet a magyar kormány által beterjesztett kvótaügyben. Ha egy európai jogszabályt meghoztak, nem lehet előhozakodni azzal, hogy ez sérti a nemzeti alkotmányunkat. Ezért is kell Európának egy új alkotmány.”
A képet jelentősen árnyalja, hogy hosszú időn át a német Brok volt az, aki rendszeresen megvédte a Fideszt és az Orbán-kormányt a néppárti frakcióban.
Hasonlóan látja a helyzetet Niedermüller Péter (DK), a szociáldemokrata EP-frakcióhoz tartozó magyar képviselő is. „Orbánnak nem lesz más választása, minthogy igent mond az új európai alkotmányra. Otthon persze ezt máshogy fogja majd előadni, de azt még ő sem teheti meg, hogy ezt a megoldást elutasítja” – nyilatkozta lapunknak.
Nem lehet hazudni
A brüsszeli és otthoni kommunikáció közti eltérések természetesen nemcsak a magyar politikára jellemzőek, amelyre az Elmar Brok és Mercedes Bresso szociáldemokrata képviselő által jegyzett másik jelentés is utal. A dokumentum jelentősége abban áll, hogy a jelenleg is hatályos európai jog alapján megvalósítható reformokat javasol, melyeknek végrehajtására nem kellene éveket várni, mint a fent említett alkotmányra.
„A tanácsi döntéshozatal teljesen átláthatatlan, mivel nem lehet tudni, ki mire szavaz. A miniszterek a nyilvánosság előtt azt mondanak, amit akarnak, aztán az európai kollégáik körében szép csendben megszavazzák. Sokkal több átláthatóság kell az európai jogalkotásba” – magyarázta Mercedes Bresso a Vasárnapi Híreknek. Tehát ha elkezdenék alkalmazni a Brok és Bresso képviselők által kitalált rendszert, akkor a tagállami miniszterek nem titkolhatnák el a választók elől, mire is szavaztak, és így a kettős kommunikáció is ellehetetlenülne.
Ahogyan az is, hogy egyetlen ország miniszterének vétója miatt hiúsuljon meg egy döntés, ugyanis a dokumentum négyötödös többséget írna elő a jelenleg használt egyhangúság helyett. „Az is kétsebességes Európához vezet, ahol a tagállamok egyik csoportja ellehetetleníti a többieket. A demokrácia a többség akaratáról szól” – véli Mercedes Bresso.
Vagyis a magyar kormány mozgástere jelentősen csökkenne, hiszen nem akaszthatna meg olyan döntéseket, amelyek nem felelnek meg az ízlésének. Sőt, bár a joghoz értő forrásaink véleménye megoszlik a kérdésben, a Brok–Besso-jelentésből akár az is következhet, hogy a jogállamiság rendszerszintű megsértését szankcionáló 7. cikk szerinti eljárást sokkal könnyebben megindíthatnák Magyarország ellen.
Pénz nem lesz
A harmadik, Reimer Böge néppárti és Pervenche Berès szociáldemokrata képviselők által jegyzett jelentés sem tartogat sok jót Magyarország számára, hiába szól az eurózóna költségvetésének reformjáról, amelyhez első pillantásra nincs köze a valutaövezeten kívüli országunknak. A gond éppen ez: világosan mutatja, hogy a jövőben nem számolnak azzal, hogy valamelyik állam más fizetőeszközt használ.
A német és francia politikusok azt vetik fel a dokumentumban, hogy a regionális és kohéziós politika eddig is folyósított támogatásai mellett hozzanak létre egy afféle „esőnapalapot”, mellyel a bajba jutott országokat lehetne kisegíteni válság esetén. „A kezdeményezés lényege, hogy a jó időkben készüljünk a rosszra. Mint az Amerikai Egyesült Államokban, ahol minden állam befizeti a közös kasszába a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) megfelelő százalékát, és sokk estén a szövetségi kormány kisegíti a válságba jutott államot. Ám hosszú távon a hozzájárulás és visszakapott összegnek egyensúlyba kerülnek – magyarázta Reimer Böge a Vasárnapi Híreknek.
– A jelentéssel az volt a célunk, hogy az eurózóna válságához hasonló krízisek ellen egy tűzfalat biztosítsunk. Ez nemcsak arról szól, hogy a tagállamokat felkészítsük a nehéz időkre, hanem arról is, hogy az egységet a külvilág felé is mutassuk.”
Aki azonban nem tagja ennek a rendszernek, azt válság esetén nincs, aki kimentse.
Arra a német képviselő sem tudott egyértelmű választ adni, mi lesz a sorsa annak, aki nem vezeti be a közös pénzt. „Az a kivétel, aki nem tagja a valutaövezetnek. Egyszer dönteniük kell, hova állnak. Ha csatlakozni akarnak, szeretettel látjuk őket” – mondta.
Márpedig érdemes lenne mihamarabb csatlakozni, hiszen a Böge–Berèsjelentés gyakorlatba ültetéséhez sem kellenek évek és alkotmányozó konvent.
Így hamarosan Magyarország védőernyő nélkül maradhat, mellyel kapcsolatban Reimer Böge csak annyival vigasztalhat, hogy a kohéziós és regionális támogatások egy ideig még biztosan megmaradnak.
Forgatókönyvek
A három jelentésről a szerzők reményei szerint még az idén szavaznak az EP plenáris ülésén. Ám ha igent mond is rá a képviselők többsége, a javaslatokat akkor sem lehet automatikusan átültetni a gyakorlatba.
Még az EP-s körökben a szerzők vezetéknevei alapján BB1 és BB2-ként emlegetett tervek esetében sem, mivel ahhoz külön jogi procedúra szükséges, amelyben a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is komoly szerepe van.
Niedermüller Péter meglátása szerint a jelentésekből majd egy közös dokumentumot gyúrnak, de „érdemi lépést csak a francia és német választások után fogak tenni. Azt is csak akkor, ha az EP biztosra veheti, hogy a Tanács is a kezdeményezés mellé áll, hiszen a terv bukása komoly presztízsveszteséget jelentene az intézmény számára.”
Ugyanakkor a magyar képviselő meggyőződése szerint a 2019-es európai parlamenti választások előtt mindenképpen elő kell az EU-nak állnia valamivel, hiszen a tétlenség az egész európai projekt végét jelentheti. „Ahogy az is, ha az osztrák és francia elnökválasztáson, illetve a holland parlamenti választásokon a szélsőséges és populista erők győznek.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
Az Európai Unióban jelenleg az Európai Bizottság kezdeményezésére, az Európai Parlament és az adott szakpolitikai kérdésekben illetékes szakminiszterek alkotta Tanács döntése alapján hoznak jogszabályokat. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elvileg csak a nagy irányokat szabhatná meg, ám az utóbbi idők válságai miatt egyre többször az ő döntésük szabta meg az irányt.
A mostani kezdeményezések lényege az lenne, hogy a szakminiszterek és a kormányfők átláthatatlan és titkos alkui helyett nyílt szavazással döntsenek, és ne kelljen minden lépéshez az összes tagállam beleegyezése, mivel jórészt az alkudozás miatt olyan lassú a döntéshozatal, és nem a „vízfejű brüsszeli bürokrácia” miatt.
Ha egyszer létrejön, nagyon úgy tűnik, Magyarország számára nem marad más alternatíva, mint hogy csatlakozik, vagy mindenből kimarad.
Az Európai Parlament strasbourgi székhelyének ülésterme. A nagy változtatásoknak valószínűleg a francia városban található épület is áldozatául eshet, mivel túl költséges a két székhely - Fotó: Vincent Kessler, Reuters