Egyre többen és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. A vásárlók számának növekedése azonban nem jelenti a vásárlói tudatosság növekedését. Magyarán: legtöbbünknek fogalma sincs az aktuális vám- és illetékszabályokról, pedig ezek hiányában kellemetlen meglepetések érhetik az embert.
Bár a magyar vevők még mindig jóval bizalmatlanabbak a tengerentúlról érkező árukkal szemben (egy tavalyi kutatás szerint 63 százalékuk még soha nem rendelt külföldről), évről évre nő a számuk. Míg 2014-ben még csak 5, egy évvel később 8, tavaly pedig már 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy amennyiben teheti, inkább külföldi oldalon vásárol. Közülük sokan kínai vagy amerikai webshopból, esetleg aukciós oldalról rendelnek.
Vámmal vagy anélkül
Több olvasónk jelezte, hogy évek óta vásárol külföldi oldalról, ám most először kapott felszólítást a postától, hogy vámoltassa el a megrendelt terméket. „Én csak egy öntöttvas lábost rendeltem, mindössze 30 dollárért, ami semmilyen jogszabály szerint sem vámköteles – mondja egyikük –, mégis ki kell fizetnem a Magyar Postának 3000 forint eljárási díjat.”
„A Magyar Posta nem vámol, de mivel a küldeményeket első lépésben a posta kezeli, megbízás alapján úgynevezett vámügynöki tevékenységet is végez – magyarázza Panulin Ildikó, a cég szóvivője. – Nem a kollégáink döntik el, hogy mi vámköteles és mi nem, hanem a NAV. Az árat sem mi határozzuk meg, hanem egy jogszabály. Mi egy folyamat részei vagyunk, de tény, hogy az ügyfeleknek a legkényelmesebb és leggyorsabb, ha a postát bízzák meg ezzel a tevékenységgel.”
„Ha az olvasójuk 30 dollárért vásárolt Kínából lábost, akkor bizony végig kell mennie a vámprocedúrán még akkor is, ha a végén nem fizet adót” – mondja Leopold Róbert őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője. Az adózást az uniós jogszabályok rögzítik, e szerint a közösségen kívülről érkező, vásárolt termékeket vámeljárásnak kell alávetni, ha az értékük meghaladja a 22 eurót. Ez abban az esetben is így történik, ha végül nem kell vámot fizetni, mert a vámtétel sok esetben nulla forint. Ha a csomag ajándékot tartalmaz, abban az esetben ez az értékhatár 45 euró.
A webshopokból vagy más kereskedőtől rendelt árut nemcsak (sőt inkább nem) vám, hanem áfa terheli. A 22 eurónál drágább, de legfeljebb 150 euró értékű küldemények után 27 százalékos forgalmi adót kell fizetni. Ha az adott áru drágább, mint 150 euró (kb. 47 ezer forint), akkor pedig nem csak a 27 százalékos áfát kell megfizetni, hanem a vámot is.
Nem mindenki tudja, hogy a bűvös 22 eurós értékhatár nemcsak a megvásárolt áru eredeti árából, hanem a szállítási és egyéb extra költségekből áll. Vagyis, ha 19 eurós kütyüt vásárolunk, de például a gyorsabb szállításért kifizetünk 5 eurót, akkor máris indul a vámeljárás.
A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
A vám és áfa elkerülésének legjobb módja, ha az adott webshop európai lerakataiban, az úgynevezett EU warehouse-okban rendelünk. Ezeket a köztes raktárakat azért hozták létre a nagyobb webáruházak, hogy így gyorsítsák meg a szállítást. Az innen rendelt termékek értelemszerűen valamivel drágábbak a rendelés pillanatában, mintha Kínából rendelünk, de az áfával és vámmal terhelt árnál olcsóbbak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
