Törvénnyel költöztetné ki a kormányt az Országházból a házelnök. Az Orbán-kabinet a budai várat venné birtokba.

 
Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI

Arról nem tett le a Fidesz, hogy a budai várba költöztesse a miniszterelnökséget és a kormány több hivatalát, de arról igen, hogy ezt még ebben a ciklusban megtegye. Értesülésünk szerint a Kövér László házelnök által szorgalmazott országgyűlési törvény is megerősíti majd: 2014-ig fizikailag is különválasztják a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A Fidesz–KDNP tavaly már megszavazott egy indítványt, amely nemcsak arról rendelkezett, hogy a kormány 2014-ig költözzön ki az Országházból; ez az az ominózus, a Kossuth tér 1944-es állapotának visszaállításáról és a mélygarázs építéséről szóló jogszabály. Egyedi jogszabály-módosításokkal igyekeztek megteremteni a jogalapot az építést megelőző tereprendezéshez, de mindez a kétharmad birtokában is csak hézagosan sikerült: az engedélyezési eljárás még épp csak hogy elkezdődött, a fákat viszont már kivágták, ami ebben a sorrendben semmiképpen sem lehet jogszerű. Közben Darák Péter, a Kúria elnöke kezdeményezte a miniszterelnöknél: a bírói szervezet kapja vissza a Kossuth téren álló egykori épületét, a Kúriát, amely jelenleg a Néprajzi Múzeumé.

Már két éve felvetődött, hogy bár a Sándor-palota, amit az első Orbán-kormány eredetileg a miniszterelnöknek alakított ki, már a köztársasági elnök hivataláé, a Fidesz mégis a Várban alakítana ki kormányzati negyedet. Miközben a kormányzati negyed létrehozásának hírét cáfolták, a Hősök tere környékén létrehozni kívánt múzeumi negyed kapcsán több értesülés is azt erősíti: a kormány készül a költözésre. Ezek szerint a Nemzeti Galéria – amelynek összevonása a Szépművészeti Múzeummal most zajlik – kiköltözne a Várból, és a történelmi negyedben több állami ingatlan bérleti szerződése kapcsán történtek is arra utalnak, minisztréiumok vennék át a mai bérlők helyét. Az, hogy a miniszterelnök és hivatala költözne a Várpalotába, vagy a II. világháborúig tartó állapot szerint az államfő, míg a kormányfő a Sándor-palotába, még bizonytalan, de úgy tudjuk, hogy a történelmi hagyományoknak megfelelően a Külügyminisztérium a Dísz térre, a Honvédelmi Minisztérium pedig a Szent György térre, a Honvéd Főparancsnokság helyére kerülhetne.

A lépés megtételét nemcsak a tízmilliárdos nagyságrendű költségek akadályozzák, hanem az is, hogy egy ilyen döntés rendkívül nehezen kommunikálható a kormány számára kedvezően, ezért a Fidesz csak a 2014-es választások után költözne az egykori magyar királyok helyére. Ráadásul a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria összevonása tovább csúszik.

Baán László kormánybiztosként korábban azt mondta: a két gyűjtemény fizikai­lag a Műcsarnok mögött megvalósítandó, modern múzeumi épület elkészülte után egyesülhet újra, tervei szerint 2017–18-ra. Ez esetben viszont az Országos Széchenyi Könyvtár helyére is lehet költözni; az már úgyis évek óta köztudott, hogy a közgyűjtemény rég kinőtte a rendelkezésére álló helyet.

 

Útban van Károlyi

Károlyi Mihály ma lenne 137 éves. Az első magyar köztársaság vezetőjének szobrát 1975-ben Vargha Imre készítette, s azóta a Parlament közelében van az otthona. Többször leöntötték már vörös festékkel, 2010 novemberében pedig egy Jobbik-tüntetés nyitányaként kipát tettek a fejére, és egy „Én felelek Trianonért” feliratú táblát a nyakába. Tavaly novemberben a közgyűlés megszavazta a szobor díszkivilágításának megszüntetéséről szóló jobbikos javaslatot, holott lett volna pénz a kivilágítására. A szobor kálváriája betetőződni látszik: egy hete elkerítve, magányosan áll, a körülötte lévő fákat kivágták. A Kossuth tér átépítésének előkészítése miatt a területet betonkerítéssel vették körbe; mélygarázs és látogatóközpont épül hamarosan. Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója a Károlyi-szoborról csupán annyit mondott: elszállításáról időben tájékoztatást adnak. Pénteken a Városháza sajtóosztálya azt közölte, hogy a Kossuth téren vannak olyan szobrok, amelyek a főváros tulajdonát képezik. Feltehetően a Károlyi-szobor is ezek között van, ugyanakkor a Városházánál hangsúlyozták: az érdemi döntés mégsem a fővárosé, a közgyűlési határozat tulajdonképpen csak tudomásul vétel lesz. 2010 nyarán két jobbikos képviselő már szorgalmazta, hogy Károlyi szobra kerüljön át a budatétényi Szoborparkba, ugyanakkor mások azt szeretnék, ha Siófokon lenne az új helye. A balatoni város befogadná. Civilek viszont mozgalmat indítottak, hogy jelenlegi helyén maradhasson.

(K. V.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!