A vár, a Dobó tér, a bazilika, a minaret vagy a Gárdonyi-múzeum mindmind olyan egri nevezetességek, látnivalók, melyeket – még ha talán gyerekként egyszer már láttuk is mindet – nem szabad kihagyni, ha az ember a városba látogat. Újabb, és a helyi látnivalók listájára kívánkozik még a 2015-ben nyitott Egri Road Beatles Múzeum, a kelet-közép-európai régió egyetlen Beatles-gyűjteménye, amely majdnem kétezer(!) tárgyi emléket vonultat fel.
Ha viszont valami igazán régire és különlegesre vágyunk, irány az egykori egri líceum – ma az Eszterházy Károly Egyetem működik a pompás barokk palotában –, annak is a legfelső szintje. Az 53 méter magas csillagásztoronyba lift nem visz, lépcsők sokaságát kell megmászni, de megéri.
A Varázstoronyban található a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a mindenféle érdekes kísérleteknek helyet adó Varázsterem, és a fő attrakció: a világ alighanem legrégebbi működő camera obscurája.
A latin kifejezés jelentése sötétkamra, és olyan optikai eszközt jelöl, amely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Tulajdonképpen a fényképezés őse, amely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére.
Az építtető Eszterházy Károly püspök kérésére Hell Miksa királyi csillagász szerezte be a csillagásztorony 1776-os megnyitójára a kor legkiválóbb csillagászati eszközeit. Azóta működik az egri camera obscura is, amely a városnak a torony tetejéről látható városképet egy kicsiny lyukon keresztül a sötétkamrául szolgáló szoba közepén elhelyezett fehér asztalra vetíti.
Így az asztalon megelevenedik az elsuhanó autókkal és a sétáló gyalogosokkal együtt Eger eklektikus városképe: a muszlim örökségtől a középkori váron át a békebeli bérházak, domboldalra épült templomok és a tízemeletes panelházak sziluettje.
Vagyis Egerből Lajosvárostól a Felsővárosig minden látható – ugyanezt a látványt közvetlenül is megcsodálhatjuk a torony panorámateraszáról.