Egy friss felmérésből az derül ki, hogy a szakorvosi vizsgálatokra 3 és 40 nap közötti a várakozási idő.
A kardiológiai szakrendelésre érkezők járnak a legrosszabbul: akár másfél hónapba is telhet, mire orvoshoz jutnak. A nőgyógyászatokra átlagosan másfél hét után, a belgyógyászati és neurológiai ellátásokra pedig két hét után juthatunk be. A szemészeti, ortopédiai, reumatológiai rendeléseken három hét „türelmi időre” van szükség.
A Medicina 2000 Magyar Járóbetegszakellátási Szövetség felméréséből az is kiderül, hogy az általuk megkérdezett, hosszabb várakozási időre ítéltek közül csupán 30 százalék választ magánrendelést, az érintettek 45 százaléka anyagi okok miatt ezt nem tudja megtenni. A sok hetes várakozási idő miatt a betegek egy része inkább a sürgősségi osztályokra megy. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 korábbi elnöke azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy ha bizonyos gyógyszereket – például kardiológiai panaszokra valókat – a háziorvos is felírhatna, nem csak a szakorvos, akkor csökkenne a várakozási idő.
Még az idén elkezdődik a nagy béremelés az egészségügyben – ígérte a múlt héten Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Jövőre 167 milliárd forinttal több jut az ágazatnak, amelyből 80-85 milliárdot bérfejlesztésre fordítanak. Az ütemezés még kérdéses, ahogy a szaktárca fogalmazott: „van játékterünk az érdekvédőkkel”. Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a pluszpénz nem elég, szerkezeti reformok is szükségesek. A bérrendezés különösen fontos az ápolók, a szociális ágazat és a technikai dolgozók körében. A résztvevők abban is egyetértettek, fontos, hogy létrejöjjön egy hosszú távú, politikától független és a kormányokon átívelő koncepció. A szuperkórház építése is „lóg a levegőben”. A nemzetgazdasági miniszter szerint a beruházásra félretettek 4 milliárd forintot a jövő évi költségvetésben, de az egészségügyi államtitkár most azt mondta, inkább a meglévő kórházak fejlesztésére volna szükség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!