Bár a legtöbb szakszervezet nem ért egyet a kormány törvényjavaslatával a boltok vasárnapi zárva tartásáról, jó magyar szokás szerint felütötte fejét a széthúzás.
A kétezer taggal bíró Magyar Iparszövetségben egyhangú az álláspont: maradjanak nyitva az üzletek vasárnap, ugyanakkor a VOSZ által belengetett népszavazási kezdeményezéssel nem értenek egyet. „Nehéz év előtt állunk, amikor ilyen kiszámíthatatlan minden, kérdéses a gazdasági növekedés mértéke, a befektetői bizalom, nem tudni, hogy az Európai Unió mikor hagyja jóvá az operatív programokat, akkor nem időszerű egy ilyen törvényt hozni. Ráadásul úgy, hogy nincs kidolgozva, nincs megvitatva. Ez akkor lenne kivitelezhető, ha a kormány, a társadalom, azaz a munkaadók és a munkavállalók közös döntése lenne. A bevásárlóközpontok milliárdos beruházásból épültek, nem engedhetik meg maguknak, hogy üresen álljanak, de a zárva tartás kihat a szolgáltató szektorra is” – mondta Vadász György elnök, aki szerint a nyitva tartás a kormány és az ország érdeke is. Ugyanakkor az elnök szerint a népszavazás nem jó ötlet, fölösleges energia és pénzkiadás lenne, mert nem mozgatna meg annyi embert, hogy érvényes legyen a referendum. „A tárgyalásban, a kormány meggyőzésében hiszek a népszavazás helyett” – szögezte le Vadász György.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek vezetője lapunknak azt mondta, álláspontjuk megegyezik a VOSZ-szal, azaz harcolni kell a boltok vasárnapi nyitva maradásáért, de csak egy, nyolcórás műszakra rövidüljön a munkaidő, legfeljebb csak tíz vasárnap lehessen dolgozni és a pótlékot duplájára kell emelni. Gaskó István támogatna egy, a vasárnapi nyitva tartásért kezdeményezett népszavazást, de erről még nem egyeztettek a Liga résztvevői, így nincs hivatalos álláspontjuk.
Teljesen máshogy vélekedik a Kereskedelmi Dolgozók Független Szervezete, amely támogatja a kormány ötletét, azaz a boltok vasárnapi zárva tartását. Bubenkó Csaba elnök lapuknak azt mondta, a nagy kereskedelmi láncok kigazdálkodják majd azt az egy napot, s amúgy sincs olyan forgalom vasárnap a boltokban, amely nagy kiesést okozna.
„Egy fizikai munkás 87 ezer forintot keres, a vasárnapi pótlék, amely a havi alapbér 5 százaléka, tehát 4-5 ezer forint, nonszensz, így egyetlen megoldás a minimum tízszázalékos béremelés” – tette hozzá az elnök. S bár a szervezet a vasárnapi zárva tartást szorgalmazza, lehet, hogy a hétfői, szakszervezeti tüntetésen részt vesznek.
Bezárhatnak az éjjel-nappalik, a nemzeti dohányboltok is, s az eredeti 400 helyett csak maximum 200 négyzetméteres üzletek nyithatnak ki vasárnap, és azok is csak akkor, ha a tulajdonos vagy családtagjai dolgoznak. Éjszakai nyitva tartás esetén ez hétköznap is így lenne. Ezt tartalmazza a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény módosító javaslata. A turisztikai szolgáltatókon, a benzinkutakon és a gyógyszertárakon kívül 6 és 12 óra között kinyithatnak viszont a pékségek, az újságosok és a virágboltok.
Vasárnapi munkavégzés esetén százszázalékos bérpótlék járna, de egy hónapban csak két vasárnap lehetne dolgozni. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, az 2015. március 15-én lép hatályba. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára múlt héten lapuknak azt mondta, ha megszavazzák a törvényjavaslatot, népszavazást kezdeményeznek.
Szerinte nincs közgazdasági érv, amely alátámasztaná a kormány tervét, s csak azok a cégcsoportok nyernének az intézkedéssel, amelyek versenyképtelenek a multikkal, s ezért szükséges számukra a multik megszorítása, ilyen például a CBA, a Coop és a Real. Ám míg nálunk szigorodni látszik a szabály, tőlünk nyugatra éppen hogy lazulnak a nyitva tartás feltételei.
Az Országgyűlés jövő hétfőn és kedden harminc javaslatról szavaz, például a vasárnapi zárva tartásról, a jövő évi költségvetésről, a dohányipar jövő évi különadójáról, a köznevelési, a kulturálisörökségvédelmi és a trafiktörvény módosításáról, valamint benyújtják a Munka törvénykönyvének módosítását is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
