Belefutott az első, kétharmadmentes pofonba a kormány – ráadásul épp a Fidesz alelnökén, Kósa Lajoson buktak el. Egyre gyakrabban renyhül a pártfegyelem a Fideszben.

 
Szavazógép - Fotó: Máthé Zoltán, MTI

Kósa Lajoson bukott el először a kétharmad: nemmel voksolt „Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról” című jogszabályról, így a 130 igen mellett 44 nem szavazattal, 22 tartózkodással elhasalt az indítvány.

A fideszes politikus figyelmetlenségre hivatkozott. Büntetése 100 ezer forint. Még ugyanezen a napon, az „Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról” szóló, szintén a jelen lévő képviselők kétharmadát igénylő javaslatot viszont úgy sikerült behúznia a kormánynak, hogy a jobbikos Apáti István nem jelent meg a szavazáson – igaz, állítólag igazoltan hiányzott, a Jobbik mégis megbüntette. Ő is 100 ezret fizet. Volt valami a levegőben ezen a héten: a fideszes képviselők rendre rossz gombokat nyomogattak. Fazekas Sándor a paksi atomerőmű építésével kapcsolatos dokumentumok 30 éves titkosítására szavazott nemmel – pedig a frakció egyöntetűen az igen mellett tett hitet. Ugyanitt tiltakozott Bencsik János fideszes képviselő is, ő egyáltalán nem nyomta meg a gombot. Bencsik egyébként „visszaeső” kiszavazó, tavaly 300 ezer forintra bírságolták (mint mondta: a „lelkiismeret nem mérhető pénzben”).

Büntetésben mostanában konzekvens a párt: régebben azért volt, hogy elnéztek ezt-azt egyeseknek. Mondjuk például Orbán Viktornak, aki 2008-ban egy szép napon igencsak félreolvasta a papírját, mert összesen 11-szer szavazott saját pártjával szemben. Pénzbüntetést viszont nem szabtak rá.

Azt mindig az adott párt frakciószabályzata határozza meg, milyen szankciókkal sújtható az, aki nem a frakcióálláspont alapján voksol. Előre lehet jelezni, ha valaki elvi okokból máshogy kíván szavazni, mint amit a pártfegyelem megkíván, minden más büntethető, egyéni elbírálás alapján.

Göndör István, az MSZP egykori frakcióvezető-helyettese szerint régen már csak azért sem volt ennyire látványos kiszavazás a fontos törvényeknél, mert egyrészt volt idő végigbeszélni azokat, egységes álláspontot kialakítani, aztán viszont nem papírból nézegették a képviselők, mire kell szavazni, hanem ő kiabálta be a frakció döntése alapján, melyik gombot kell nyomni.

A hőskorban, amikor akár éjszakába nyúlóan kellett nyomkodni a több száz módosító indítványra a voksokat, bizony gyakorta ellankadt a képviselők figyelme. De sok múlt azon is, hogy kibírták-e ilyenkor a képviselők egy ültő helyükben anélkül, hogy kirohangáltak volna a mosdóba – súlyos tízezrekbe került ugyanis ilyenkor könnyíteni magukon.

Megesett, olyannyira kellett a voks, hogy a frissen gipszelt lábú Kósáné Kovács Magdának (MSZP) új ülőhelyet kellett az utolsó pillanatban kijelölni (hogy felpolcolják a lábát), és volt, akit súlyos betegen kísért a kórházból a nővér, hogy meglegyen az elegendő számú szavazat.

Nem könnyű tehát jól szavazni, még annak ellenére sem, hogy néhány másodpercig az ember korrigálhat. Kósa Lajosnak ez úgy tűnik, nem sikerült. Ami viszont igen: történelmet írt, hiszen rajta bukott meg először a kétharmad.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!