Áttörő kutatási eredményeket és új irányelveket tett közzé nemrégiben az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) a lisztérzékenység diagnózisát illetően. Egészen idáig csak akkor volt hivatalosan is liszt- vagy gluténérzékenynek tekinthető valaki, ha gyomortükrözés során vett mintavétel is igazolta az intoleranciát.
Ma Magyarországon a lakosság 1-2 százalékát érinti a probléma – zömüknél már korán megmutatkoznak a tünetek, ugyanakkor csak kevesen teszik ki a gyereküket az altatással járó vizsgálatnak.
Mivel véreredmény alapján eddig csak a gyanú volt kimondható, ami ugye nem bizonyosság (pusztán gyanú alapján például diétás étrend sem igényelhető az óvodákban, iskolákban), az esetek 80 százaléka kezeletlen maradt.
A 21 országot érintő nemzetközi vizsgálat most igazolta, hogy ha a vérből kimutatott antitestszint nagyon magas (a normál érték tízszeresét meghaladó), akkor a rendellenesség biopszia nélkül is betegségként diagnosztizálható. A tünetek egyébként bármely életkorban kialakulhatnak, gyakran többéves késedelemmel. Nincs rá gyógyszeres terápia, de élethosszig tartó gluténmentes diétával elérhető a tünetmentesség. Ha a diagnózis elmarad, és a beteg továbbra is fogyaszt gluténtartalmú ételeket, a tünetekből súlyos szövődmények alakulhatnak ki: vashiány, vérszegénység vagy akár a vékonybél daganatos elváltozásai is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!