A Föld idén sem lesz biztonságosabb hely, mint tavaly. Nagyjából így foglalható össze az Egyesült Államok külügyi tanácsa mellett működő Válság Megelőzési Központ (Center for Preventive Action) által összeállított lista. Magyarország nincs ugyan rajta, de Kelet-Közép-Európa igen.
Az immár évek óta készített lista összeállításának legfőbb szempontja az, hogy az adott válság mennyiben érinti az Egyesült Államok biztonságát és érdekeit. Ám mivel ez a legtöbb esetben egybeesik a globális érdekekkel, a végeredmény számunkra is tanulságos. A módszer a következő: a központ munkatársai minden évben 2000 újságírót, bloggert, szakértőt kérdeznek meg a lehetséges válsággócokról. A beérkező válaszokból szakértők egy csoportja kiválaszt 30-at. Ezután arra kérnek 7000 kormánytisztviselőt, külpolitikai szakértőt és egyetemi tanárt, hogy állítsa fontossági sorrendbe a válsághelyzeteket. A végeredmény három lista: az elsőbe a legsúlyosabb, folyamatos kontrollt igénylő válságok tartoznak. A második és harmadik csoportba a komoly, de az Egyesült Államok számára nem létfontosságúak kerülnek.
A közepes és a kisebb fokú veszélyzónába tartozik – az amerikai szakértők szerint – az Európai Unió is, ahol bizonyos országokban politikai instabilitást, polgári elégedetlenséget okozhatnak a menekültek és a migránsok, illetve az általuk elkövetett merényletek. Ide sorolják a két atomhatalom, India és Pakisztán közötti hagyományos ellenségeskedést, az izraeli–palesztin viszályt, Ukrajnát, a Fülöp-szigeteket, az iraki síita és szunnita belháborút, a törökországi autoritárius rendszer kiépülését.
Nem került fel a listára, de több válaszadó biztonsági veszélyforrásnak nevezte Donald Trump elnökké választását. Sokan a populizmus erősödésétől tartanak az Egyesült Államokban, amely zavargásokhoz is vezethet.
1 ÉSZAK-KOREA.
A ballisztikus rakétakísérleteket végrehajtó kommunista diktatúra évek óta vezeti a listát.
2
Szándékos vagy véletlen katonai konfrontáció OROSZORSZÁG és a NATO-tagországok között. Különös tekintettel Moszkva egyre fenyegetőbb fellépésére Kelet-Európában (elsősorban Ukrajna és a balti országok fenyegetettsége miatt). 
3
Egy feltételezett kibertámadás az EGYESÜLT ÁLLAMOK infrastruktúrája (elektromos hálózat, internet, állami vagy politikai szervezetek) ellen. 
4
Kiterjedt, szervezett terrorakció az EGYESÜLT ÁLLAMOK vagy bármelyik szövetségese ellen.
5 AFGANISZTÁN.
Növekvő erőszak és az államszervezet teljes összeomlása, köszönhetően elsősorban a tálibok erősödésének.
6
A török–kurd fegyveres konfliktus kiszélesedése. TÖRÖKORSZÁGON belül és a szomszédos országokban (Szíria, Irak, Irán).
7 SZÍRIA
A polgárháború kiszélesedése, az abban részt vevő hadseregek és országok lehetséges egymás elleni akciói.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!