Európa egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz, hogy csökkentse a függőségét az orosz gázimporttól: egy európai energiaunióról szóló javaslatcsomagot fogadott el a héten az Európai Bizottság. A testület elnöke, Jean-Claude Juncker már a megválasztásáért folytatott kampányban is egyértelművé tette, hogy az új Bizottság legfőbb feladatának tekinti az egyesített európai energiapiac megteremtését: összekötnék a tagállamok hálózatait és egységesen lépnének fel az ártárgyalásokon.
Ez lehetővé tenné, hogy ha az egyik tagállam – például politikai nézeteltérések miatt – ideiglenesen nem jutna energiahordozókhoz, a többiek kisegítsék, és kivédené, hogy az orosz energiaimporttól erősebben függő országoknak Moszkva diktálhassa az árat.
„Az Energiaunió stratégiája inkább tekinthető a folyamat kezdetének, mint részletes és konkrét tervnek. Ez különösen igaz az Oroszországgal ápolt kapcsolatokra” – nyilatkozta Agata Łoskot-Strachota lengyel energiaügyi szakértő, a varsói székhelyű Center for Eastern Studies főmunkatársa a Vasárnapi Híreknek.
A kutató több problémára is rámutatott a javaslatcsomaggal kapcsolatban.
Egyrészt a dokumentum csak elvi szinten hangsúlyozza a rendszerek összekapcsolásának, a fokozott átláthatóságnak és a gázellátás biztonságának a fontosságát, arra már nem tér ki, hogy a gyakorlatban milyen lépéseket lehetne tenni. Másrészt azt sem tudni, hogy az EU teljes energiafogyasztásában a következő években mekkora szerepet játszhat a gáz. Így sokat változhatnak még a tervek, hiszen csak akkor térülnek meg a vezetékhálózat átalakításának költségei, ha nem csökken tovább a kereslet az energiahordozó iránt. Ugyanakkor a Bizottság javaslatainak jelentős része éppen arra irányul, hogy a megújuló energiaforrások használatára és az energiatakarékosságra ösztönözze az európaiakat, ami hosszú távon mérsékli a gáz jelentőségét.
„Úgy tűnik, végre megvan a politikai akarat az EU-ban ahhoz, hogy közép- és dél-európai térségre és annak a gázzal kapcsolatos aggodalmaira koncentráljanak. Az ukrán válság és a Déli Áramlat kudarca veszélybe sodorta a régió gázellátását, és ezzel Brüsszelben is tisztában vannak” – állítja Agata Łoskot-Strachota.
„Az lenne a fontos, hogy az érintett országok gondolkodása a nemzeti szintről a regionális felé mozduljon el” – hangsúlyozta a szakértő.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti budapesti látogatása kapcsán felmerült Tesla-projekttel kapcsolatban óvatosságra intett Łoskot-Strachota. A terv szerint Törökországból Macedónián és Szerbián át érkezne Magyarországra az orosz gáz, de hogy érdemes-e megépíteni, az erősen kétséges. „Már léteznek a Balkánon olyan vezetékek, amelyek segítségével vissza lehetne áramoltatni az orosz gázt Törökországból. Ráadásul az azeri gázt Görögországon és Albánián át Olaszországba vivő Transzadriai Csővezeték (TAP) projektje is eléggé előre haladt már. És ott vannak az uniós tervek a vezeték összekapcsolásáról. Nagyon korai még Tesla-projektről beszélni” – véli a szakértő.
Sokan azt remélték, hogy az európai palagáz kitermelése lehet a megoldás az orosz gázfüggőség enyhítésére, de január végén a Chevron amerikai vállalat bejelentette, leállítja lengyelországi beruházásait. Egy texasi mérnök által húsz éve kifejlesztett technológia lényege, hogy nem a könnyen elérhető, talaj alatti nagy kiterjedésű pórusrendszerekből nyerik ki a gázt, hanem az úgynevezett geológiai palaalakzatok apró üregeiből, mikroszkopikus átmérőjű csatornáiból. Noha ilyen nehezen megközelíthető helyen a világ számos országa – közöttük Magyarország is – jelentős gázkészletekkel rendelkezik, a kitermelés annyira költséges, hogy csak akkor éri meg, ha az energiahordozók ára tartósan magas. Emellett a technológiai fejlődés dacára a palagáz kitermelése erősen károsítja a környezetet is, így jelenleg az EU sem támogatja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!