Virágzik az etnobiznisz

 2006 óta nőtt a kisebbségi választópolgárok, a kisebbségi önkormányzatokat választó települések és a kitűzött kisebbségi választások száma is, de a jelölteké csökkent. A hírek szerint beindult az etnobiznisz is: sok álörmény, álromán és álroma is feliratkozott a kisebbségi választói névjegyzékre, de a törvények nem teszik lehetővé, hogy ellenőrizzék, valóban oda tartoznak-e. Négy év alatt csak a magukat örményként regisztrálók száma 53-ról 139-re nőtt. Románból most 46 kisebbségi önkormányzat van, s 72 lehet – még olyan településeken is, ahol nem élnek románok. A napokban a magyarországi román kisebbség azt kérte Bogdan Aurescu román külügyi államtitkártól, hogy győzze meg a magyar kormányt: találja meg a módját, hogy ne lehessen a román közösség érdek-képviseleti testületének tagja olyan személy, aki nem tartozik közéjük. A kisebbségi ombudsman szerint a jelöltek számának csökkenésében szerepet játszhat, hogy sokan nem tartják eléggé hatékony érdekérvényesítő szervnek a kisebbségi önkormányzatot, s az is, hogy csak azokat tartják esélyesnek a bejutásra, akik régóta ismert kisebbségi képviselők. Ez nem feltétlenül baj, jelentheti azt is, hogy egyre professzionálisabb ez a közeg – mondta Kállai Ernő. Az etnobiznisz legfőbb okának azt tartja, hogy a kisebbségi identitást nem az adatvédelmi biztossal közösen javasolt módon tartják nyilván. „Nem arról van szó, hogy ne vallhatná bárki bármilyen származásúnak magát. Ott kell beépíteni egy szűrőt, ahol valaki az identitásának megvallása után részt akar venni valamilyen jogi aktusban, például a kisebbségi önkormányzati választáson” – magyarázta az ombudsman, aki szerint a kérdést a kisebbségi közösségek felügyelete alá kell helyezni. „Ebben olyan kritériumok szerepelnének például, hogy az illető mennyire aktív tagja az adott közösségnek, beszél-e a nyelvükön, mennyire kötődik a kultúrájukhoz, tagja-e a kisebbségi szervezetnek.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!