Várhatóan a héten jegyzik be az első közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet, de még hónapokig tarthat, mire kiderül: visszamennének-e az idősek nagy tömegben dolgozni. A kereskedők mindenesetre örülnének – lenne helye az időseknek például a boltokban.
Az első nyugdíjas-szövetkezet Szomszédok néven alakul meg, és a tervek szerint országos lefedettségű lesz. Egy másik, miskolci szövetkezet augusztustól működik majd, a tervek szerint a nyugdíjasok a helyi irodában és internetes oldalukon is válogathatnak a munkalehetőségek közül.
A szövetkezetek éppen jó időpontban indulnak el, szeptembertől a munkaerőhiányt nyáron átmenetileg enyhítő diákok visszaülnek az iskolapadba, a helyükön pedig lehet igény a szakképzett nyugdíjasmunkaerőre is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy véli, a nyugdíjasok 1-2 nap betanítás után remekül helyt tudnak állni olyan szakképesítést igénylő munkakörökben, mint például a pénztáros vagy az élelmiszer-eladó.
A diákszövetkezetek mintájára alakuló közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek azért nyújtanak kedvező feltételeket a nyugdíjasoknak és a munkáltatóknak is, mert a munkavállalóknak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük, mentesülnek minden más adónem alól. Éppen ezért a gazdasági szereplők örvendetesnek tartják, hogy a nyugdíjasok számára nyílt egy kedvező foglalkoztatási csatorna, ahhoz azonban még hónapok kellenek, hogy kiderüljön, az érintettek mennyire nyitottak a lehetőségre. A cégeknek biztosan megéri majd a nyugdíjas-szövetkezetekkel együttműködni: nem kell az alkalmazottkereséssel bajlódniuk, a szervezetek összekötik a „keresletet a kínálattal”. Azonban a főtitkár arra hívta fel a figyelmet: a nyugdíjasok földrajzilag „szétszórtabbak”, mint a diákok.
Ráadásul több idős embert lehetne visszacsábítani a munka világába, ha a szövetkezetektől függetlenül, egyéni munkavállalás esetén is csak a 15 százalékos szja-fizetés sújtaná a nyugdíjasokat.
A Policy Agenda elemző cég szerint a szövetkezetek egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, de bérlenyomó hatásuk is lehet. A munkáltatóknak ugyan megéri a szövetkezetekkel együttműködni, viszont a „hagyományosan” foglalkoztatottak számára kedvezőtlen bérhelyzetet teremt, sőt akár elbocsátásokhoz is vezethet. A Világgazdaság egy korábbi cikke szerint a nyugdíj mellett jelenleg is 18 százaléknyian dolgoznak, de további 59 százalék is tervezi, hogy munkába áll. Igaz, csak 6 százalékuk teljes munkaidőben, legtöbben heti 20 órában dolgoznának.
- - -
Mérgező munkaerőhiány.
A vendéglátóiparban tomboló súlyos munkaerőhiánynak már egészségkárosító hatása is van: egyre több az ételmérgezés, mivel a betanítatlan, szakképesítés nélküli dolgozók sok esetben az alapszabályokkal sincsenek tisztában, illetve nincs idő a felkészítésükre.
A hatósági vizsgálatoknál gyakori probléma, hogy az alkalmazottak a kérdést sem értik, illetve olyan kevesen dolgoznak az adott helyen, hogy az ellenőrzés idején nincs, aki kiszolgálja a vendégeket.
A Nébih ingyenesen hívható zöldszámára tavaly 137 ételmérgezés-gyanús hívás érkezett, idén az első fél évben már 87, de az esetek csupán 1 százalékáról szerez tudomást a hivatal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!