Viszik a bankokat. - A fizetésképtelen devizahiteleseken még a mostani 1000 milliárdos „elszámoltatás” sem segít, miközben a banki hitelezés visszafogása már a gazdasági növekedést veszélyezteti. A kormány nagyon tart az Alkotmánybíróságtól. Különösen, hogy az OTP ügye is a taláros testület elé kerül.
Papírforma szerinti állami győzelmek sorát hozták a „bankok kontra állam” perek a devizahitelek ügyében. Első fokon csak azok a pénzintézetek – mint az UCB, a Cetelem vagy K&H – nyertek részlegesen, amelyek valamilyen objektív feltételhez, például, az infláció alakulásához kötötték a szerződésmódosítást és a törlesztőrészlet emelését.
Emellett, összesen két esetben – előbb az Eger és Környéke Takarékszövetkezet perében, majd pénteken az OTP perében – függesztette fel a pert tárgyaló bíró az eljárást, s fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy az állapítsa meg a nyáron elfogadott devizahiteles törvény alkotmányellenességét, nemzetközi szerződésbe ütközését, illetve a közjogi érvénytelenségét. Még a jelenlegi összetételű, megnyirbált jogkörű Alkotmánybíróságtól is nagyon tarthat a kormány, mert már az egri „takszöv” esetére reagálva 17 oldalas levelet írt a testületnek Trócsányi László igazságügy- miniszter. Szerinte megalapozatlanul adott be indítványt a devizahiteles törvény alkotmányellenessége miatt a bíró. Majd az OTP-per felfüggesztésére válaszul közleményben erősítette meg álláspontját a szaktárca.
A leginkább érintett OTP azonban már előre jelezte, számítani kell rá, hogy a bankok nem csak a hazai jogorvoslati fórumokat járják végig. Elemzők szerint az Európai Bíróságon jó eséllyel bizonyíthatják, hogy tisztességesen jártak el.
A kormány is érezheti, hogy akár évekig is elhúzódhatnak az eljárások, mert Rogán Antal frakcióvezető, a Fidesz–KDNP évadnyitó frakcióülését követően meglepően hosszú kamatemelési moratóriumot kihirdetéséről számolt be. Eszerint 2016. április 30-ig dönthetnek arról, hogy mi is legyen a kamatokkal. A bankpereket a tervek szerint néhány hónap alatt lezárnák, s a pénteken benyújtott elszámoltatási törvény szerint a devizahitelesek felé már 2015. január-februárban el kell számolniuk a pénzintézeteknek.
A törlesztőrészletek 25-30 százalékkal mérséklődnek Rogán Antal szerint. Míg szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: átlagosan egyharmaddal csökkenhetnek a fennmaradó hitelek törlesztőrészletei. De a devizahitelszerződések tisztességtelen pontjainak elszámolásáról szóló törvényjavaslatból is az derült ki, hogy a bankok szempontjából legkedvezőtlenebb, az adósoknak pedig legkedvezőbb forgatókönyv valósul meg, amennyiben a túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni. Ami azt jelenti, hogy a bankrendszer körülbelül 1000 milliárd forintos veszteséget könyvelhet el ősszel. Csakhogy a fizetésképtelen devizahitelesek problémái még ettől sem oldódnak meg. Akinek, mondjuk 60 ezerről 120 ezerre nőtt a havi törlesztője, nem lesz kisegítve azzal, hogy mostantól „csak” 90 ezret nem tud majd kifizetni. Sok múlhat a forintosításon is. Egyelőre azonban nincs arról politikai döntés, hogy milyen árfolyamon váltják majd át a devizahiteleket forintra. Az ügy kényes voltára rávilágít, hogy a kormányközeli média értesülései szerint
Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, diszkréten puhatolózott néhány banknál: vajon a forintosítás során mennyire terhelhetőek. Fennáll a veszélye, hogy ha a kormány túllő a célon, akkor a pénzintézetek visszafogják a hitelezést, derékba törve az épp csak beindult gazdasági növekedést.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!