A Duna alacsony vízállása miatt teljesen leállt a teherhajó-forgalom, a fővárosban jobban klórozhatják az ivóvizet, de vízkorlátozás nem lesz.
A paksi atomerőmű négyblokkos működése, 1987 óta most a legalacsonyabb a Duna vízállása; szombaton ez az érték a Balti-tenger szintje felett mért 84,29 m. Az eddigi legalacsonyabb értéket 2003. augusztus 30-án mérték, 84,42 métert – közölte lapunkkal az erőmű kommunikációs igazgatója. Mittler István szerint a most életbe lépett kisvizes intézkedési terv második fokozata azt jelenti, hogy bizonyos ellenőrzéseket gyakrabban végeznek el, és elrendelték az ügyeletet. Minden páros órában ellenőrzik a vízállást és az uszadékfogókat. A következő hat napra vonatkozó előrejelzések szerint 30 centiméteres vízszintemelkedés várható, de még több tíz centivel alacsonyabb vízállás mellett sem kell számítani hűtési problémára. Mittler hangsúlyozta: a mostani vízszint a működésbiztonságot és teljesítményt nem befolyásolja, mind a négy blokk üzemel. Ilyenkor percenként 100 köbméter vizet emelnek ki a Dunából. A vizet megtisztítva, néhány fokkal magasabb hőmérsékleten engedik vissza a folyóba.
Az Ínség-szikla november 20-án bukkant elő a Dunából, 2003 óta először. A budapesti Szabadság-hídhoz közeli szikla onnan kapta a nevét, hogy az aszály miatt sovány lett a termés. Olyan alacsony a vízállás, hogy a csepeli kikötőben, de a hazai Duna-szakaszon is gyakorlatilag megszűnt teherforgalom – nyilatkozta lapunknak a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. fődiszpécsere. Vass József elmondta: a dunai gázlók nagyon alacsonyak, így sem a kikötőnkbe nem jutnak el, sem elindulni nem tudnak a hajók. „Jelenleg egyetlen jármű rakodik csak nálunk, s jellemző: bár 1990 tonna kapacitású, de csak 500 tonna árut vesz fel, és ezzel próbál majd valahogy elhajózni. A kikötő horgonyzóhelyén, ahol a kiürült vagy a megrakott bárkák várakoznak, 30 hajó áll, többségüket még november közepén raktuk meg, de tovább nem jutottak.
A tolóhajók nem tudnak értük jönni, és ha tudnának, a bárkák akkor is zátonyra futnának” – mondta a fődiszpécser. Szerencsére romlandó áru nincsen a bárkákon; tipikusan gabonát, fémhulladékot, vegyi anyagokat, kőolajtermékeket, kokszot szállítanak; a késedelmek viszont hatalmas károkat okoznak a megrendelőknek. A horgonyzóhelytől pár méterre egy foszfáttal telerakott bárka meg is ült egy korábban nem is ismert zátonyon. Egyelőre ehhez a bárkához nem is mernek hozzányúlni. Két tolóhajó is itt vesztegel, az egyik román, azon már csak az őrszemélyzet maradt, a többieket hazahívták. Száznál is több uszály vár az országhatár előtt Apatinnál. A forgalom megindulásához legalább 40-50 centit kellene emelkednie a vízszintnek.
„Eddig sem mennyiségi, sem minőségi probléma nem volt az ivóvízellátásban” – mondta a Fővárosi Vízművek kommunikációs osztályvezetője. Lévai Zsuzsanna szerint mivel csökken a kutak vízadó képessége és változik a vízrétegek aránya, biztonsági okból szükségessé válhat a klórszint emelése és az ultraviola fénnyel történő fokozottabb fertőtlenítés. „A vízminőséget most a szokásosnál gyakrabban ellenőrizzük. Vízkorlátozást biztosan nem kell elrendelni, mert még ilyen alacsony vízállás mellett is elég a folyó vízhozama, és bőségesen futja a télen amúgy is szolidabb vízigény kielégítésére” – közölte.
30-35 milliárd forint kárral számol a földeken Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége a szárazság miatt. Tóth István titkár szerint az ősszel elvetett repce felének van esélye arra, hogy jövőre termést hozzon. Több gazdálkodó már meg is kezdte a rosszul kelt repceterület kitárcsázását, helyette búzát vetnek. Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. vezetője szerint a tavaszi vetés is megsínyli a hiányzó csapadékot, ezért a növénytermesztés nem ismétli meg idei sikereit.
(Népszabadság)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
