A százával törölt vonatjáratok jelentős spórolást ugyan nem jelentenek, de még nehezebb helyzetbe hozzák a kistérségekben élőket, akiknek létkérdés a vonat.
Április 15-től körülbelül 50 vonalon a mostaninál jóval kevesebb vonat közlekedik majd – derült ki pénteken. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára reagált a sajtóban korábban megjelent híresztelésekre, melyek szerint 412 vonat nem, további 100 pedig ritkábban közlekedik majd.
Beismerte: kevesebb vonat fog közlekedni, de teljes vonalakat nem szüntetnek meg. A MÁV személyszállítási teljesítményét összesen 8-8,5 százalékkal csökkentik, amitől évente 8-12 milliárdos megtakarítást várnak.
A járatritkítások az egyébként is elmaradottabb kistérségekben élőket érintik a leghátrányosabban, arrafelé nagy a felháborodás. A Dél-Alföldet sújtják a legjobban a járatcsökkentések. Mezőhegyes és Újszeged között például 12 vonattal járna kevesebb. „Ez katasztrófa! Nemcsak a vasutasok munkahelyének megszüntetéséről van szó, hanem ezzel az intézkedéssel a szegénységet betonozzák le, Kelet-Magyarországnak vége!” – mondta Mezőhegyes polgármestere a Békés Online-nak. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet szerint demonstrációkat szerveznek majd azokon a településeken, ahol a legtöbb járat szűnik meg. Battonya polgármestere nem érti, hogy akarnak a Battonya–Mezőhegyes vonalon 5 pár vonatot megszüntetni, ha már most is csak 3 pár van – írta az iho.hu-n. „A korábbi karcsúsítás után pont azokat hagyták meg, amelyeken alig van utas. Aki iskolába megy, inkább a buszt választja” – mondta Karsai József. Az érintett mellékvonalakon naponta 2-3 vonat jár majd, szakértők szerint ez még több embert sarkall majd arra, hogy a közlekedés más módját válassza, így a járatok működtetése még kevésbé lesz gazdaságos. Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen beismerte: az ilyen típusú átalakításoktól nem lehet jelentős spórolást várni, azt csak a vonalak teljes megszüntetésével lehet elérni.
A vonatok ritkításának ötlete ugyanolyan hirtelen felindulásból elkövetett döntés, mint a kormány munkavállalókat érintő sok más lépése – jelentette ki az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. E konföderációhoz tartozik a Mozdonyvezetők Szakszervezete is. Borsik János szerint veszélybe kerülhet a mozdonyvezetők 22 éve fennálló foglalkoztatási biztonsága. Ha erről nem lesznek tárgyalások, az garantáltan konfliktushoz vezet – jósolta, hiányolva az egyeztetéseket, a kormány kimunkált, a várható következményeket és az esetleges eredményeket tartalmazó tervezetét. „A Dél-Alföldről, Mezőberény környékéről engem is többen hívtak, hogy arrafelé teljesen ellehetetlenül a közlekedés” – mondta.
A sajtóból értesültünk a hírről – nyilatkozta a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. Gaskó István szerint nyilvánvaló, hogy be kell mutatni egy részletes tervezetet, ha bármilyen kapacitáscsökkentést akarnak végrehajtani, hiszen az munkahelyek megszűnéséhez vezethet. A sztrájkra vonatkozó kérdésünkre Gaskó azt felelte: ez is egy lehetőség, bár a törvény miatt nehéz lett érdemi sztrájkot tartani. A vasúton ugyanis a még elégséges szolgáltatás a városkörnyéki forgalomban 67 százalék, emiatt pedig egy sztrájknak csekély lenne a hatása – mondta. A Vasutasok Szakszervezetével sem volt egyeztetés. Papp Zoltán elnök szerint a fejlesztési minisztériumi tárgyalás után, március 19-én ismét beszélnek a vasutasszakszervezetek a teendőkről. „Éveken át küzdöttünk a vonalbezárás ellen és a vasutasaink úgy gondolták, jobb lesz nekik az a politikai kurzus, amelyik újra megnyitja a bezárt vonalakat. Ahogyan a vidékiek is így gondolták, akik az érintett régiókban éltek és úgy érzeték, nem tudnak meglenni vasúti közlekedés nélkül” – jegyezte meg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
