Miközben romlik a középiskolások teljesítménye, ami a szövegértést és a matematikát illeti, a nemzetközi diákolimpiákon nagyon jól szerepelnek a magyar fiatalok. Mi az ellentmondás oka?
Mennyire felelnek meg az egyes államok tanulói a mindennapi élet és a modern munkaerőpiac kihívásainak – ezt méri fel a nemzetközi PISA-teszt (Programme for International Student Assessment). A tizenöt éves kamaszok körében végzett tudásszintmérő felmérésen Magyarország legutóbb, 2006-ban 57 ország közül természettudományból a 13. helyen, szövegértésből és matematikából azonban a 17-23. helyen végzett. A magyar tanulók tehát alkalmazott természettudományból hozzák az átlagszintet, de matematikából és szövegértésből gyengébbek. Szövegértésből a diákok 48 százaléka ér el kettes vagy egyes eredményt, bár túlzás azt állítani, hogy ekkora a funkcionális analfabéták aránya. A háromévente végzett felméréseken kis mértékben, de romlott a magyar diákok eredménye. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségin megjelent a szövegértés, a modellalkotás, a forrásfeldolgozás és a grafikonok olvasása, majd 2008-ban kötelezővé tették az iskolákban a kompetenciafejlesztést. Úgy tűnik azonban, hogy ez utóbbi a tanórák rovására megy, hiszen a tanulók általános és középiskolai teljesítménye egyre romlik. Töreky Zsuzsa, a budapesti Erkel Ferenc Általános Iskola tanára szerint a kompetenciafejlesztési program a tanórákba ékelődik be, ezért heti 5-6 óra kiesik. Így három matematikaóra marad hetente, ami kevés az általános tudás megszerzéséhez. A szakkörök, korrepetálások is megszűntek. A romló iskolai eredmények ellenére Magyarország nagyon jól szerepel a nemzetközi diákolimpiákon. A 2010-es 51. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, amit Kazahsztánban rendeztek, 97 ország versenyzett, és a magyar csapat a 13. helyen végzett két arany-, két ezüst-, valamint egy bronzéremmel. „A közoktatás általános helyzete és a kiemelkedő tanulók teljesítménye között nincs összefüggés” – jelentette ki lapunknak a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, valamint a diákolimpia felkészítő tanára. Dobos Sándor szerint a kiemelkedő tudású diákok az iskolán kívül tehetséggondozó táborban fejleszthetik tovább rátermettségüket. A matematikatanár ugyanakkor nehezményezte, hogy a gimnáziumok szóbeli matematika felvételijét eltörölték, hiszen az írásbeli nem képes felszínre hozni a különös tehetségeket, kizárólag az átlagra koncentrál.
Nagy János, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója, az 50. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia ezüst- és az 51. Diákolimpia aranyérmese már bejár az Eötvös Loránd Tudományegyetemre Pelikán József matematikaprofesszor óráit hallgatni. Azt tervezi, hogy a középiskola után Cambridge-ben tanul tovább, majd számelmélettel és algebrával kíván foglalkozni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!