Peszáh idején háromszor nagyobb a forgalom – mondja Oblath András, kóser élelmiszerbolt-tulajdonos. „Több száz liter dió-, pálma- és mogyoróolajat hozattunk Angliából, ugyanis az étolaj helyett ezeket kell ilyenkor használni. Az ekkor különösen keresett pászka és a macesz Izraelből érkezik.

Roppant kelendő a macesz többféle ízesített változata, szerintem a csokis a legfinomabb. Viszik a bort és a kóser tejtermékeket is. Az előrelátók már hónapokkal ezelőtt leadták a rendelést a szükséges kovásztalan élelmiszerekből. Nem csak zsidó vevőink vannak, a színezék- és tartósítószermen­tes alapanyagokat sokan keresik, mert egészségesebb, ezért például egy nem zsidó óvoda is nálunk vásárol” – tájékoztatta lapunkat.

A Biblia az egyiptomi kivonulást megelőzően említi peszáh ünnepét. A héber szó elkerülést jelent. Az írás szerint minden családnak le kellett vágnia egy bárányt és elfogyasztania, vérével pedig megjelölték a két ajtófélfát, így kerülve el az utolsó egyiptomi csapást: az elsőszülött fiúk megölését. Az áldozati húst tűzön sütötték és kovásztalan kenyérrel, azaz macesszal és keserű gyökerekkel ették. A peszáh hét napig tart, ezalatt csak kovásztalan kenyér fogyasztható, annak emlékére, hogy a zsidók olyan sietve hagyták el Egyiptomot, hogy a tészta nem kelt meg. Az első este a széder, ami rendet jelent. Minden, amit esznek, isznak, mondanak, előre megállapított rend alapján történik. Jézus utolsó vacsorája valószínűleg a széder volt. A széderasztal tartozékai: macesz, retek, borral kevert mandula, alma, keserű gyökér, ami utalás a rabmunkára. Idén április 18. volt az első szédereste. A peszáhot egy hatalmas ünnepi vacsorával zárják 26-án, kedden, amit a „Messiás lakomájának” is neveznek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!