Borzalmas állapotok tapasztalhatók a menedékkérők elszállásolásában a Balkáni Útvonal néven ismert szakaszon. A fagy és a hó ezreket ér a sátrakban, és mostanra az önkéntesek segítőereje is megcsappant. Az első „európai” szállás Ausztriában fogadja a menedékkérőket, Magyarország tovább szigorít.
Amikor 2016 márciusában a török–EU megállapodással végérvényesen lezárult a menedékkérők legális utaztatása a Balkánon keresztül, hozzávetőleg 60 000 menedékkérő ragadt Görögországban. Őket elsősorban frissen felállított, pár ezer fős sátortáborokban szállásolták el néhány hónap alatt.
Az ellátás alapját továbbra is a katonaság biztosítja, a sátrakban akadozik az áramszolgáltatás, a fagypont körüli hőmérséklet nehézkessé teszi a vízhordást. Az önkéntes csoportok egyre nagyobb hiányokkal küzdenek mind adomány, mind létszám tekintetében. A 2015-ös, korábban soha nem látott európai összefogás lendülete elfogyott, a menedékkérők sorsának kilátástalansága a civil szervezeteken is érződik.
Macedóniában szabadon csak a csempészek segítségével utazó, Nyugat-Európába tartó menedékkérők mozoghatnak. Az északról déli irányban tartó visszatoloncolás itt különösen aktív.
A hatósági erőszak mindennapos, a korábbi tranzittáborokat börtöntáborokká alakították, ahonnan nincs kiút, csak Görögország felé, vissza. Szerbiában – déli szomszédjához hasonlóan – nincs működő menekültügyi rendszer, a horvát és a magyar határzár miatt pedig ezrek torlódtak fel a nagyvárosokban. Belgrádban bezárták az önkéntesek által működtetett InfoPark segélypontot, azóta tovább nehezedett az országban rekedtek ellátása. A szakadó hóesésben az ételosztásra várók kanyargó sora, elhagyott raktárcsarnokokba beköltöző, tűz mellé állított hordóban fürdőző férfiak képe sokkolja naponta a helyi média közönségét. A görög lakossággal ellentétben a szerb közvélemény jóval szigorúbb, a körülmények embertelenek. A kényszerszállásokon gyakori az erőszak, terjeszkedik a kiszolgáltatott embereket kihasználó maffia.
A magyar határon folyamatosan lakott a száz-százötven fős ad hoc tábor. Bár nem éri el a calais-i dzsungel méreteit, az embertelen körülményeken csak rontott a havazás és a jeges hideg.
Önkéntesek szinte naponta megfordulnak a táborban, adományaikkal próbálva megmenteni a családokat a fagytól. Az itt 3-4 hónapig bebocsáttatásra várók közel harmada kiskorú.
A magyar állam nem vállalja a tranzitzónán kívüliek ellátását, mivel álláspontja szerint ők még Szerbia területén tartózkodnak. Ugyanakkor a magyar hatóságok kompetenciájába tartozik a magyar regisztrációs rendszer, amely jelenleg napi 10 személyt regisztrál menedékkérőként, hetekig-hónapokig várakoztatva a menedékjogot kérőket, kortól és nemtől függetlenül.
A számítások szerint az, aki a mai napon bejut a röszkei tranzitzóna előtt várakozó sorba, nagyjából áprilisban lépheti át a határt, és ha kivárja, szeptember környékén kaphat menedékjogot. A határkerítés sem jelenti ugyanakkor a feltétlen boldogulást azoknak, akik háború vagy egyéb üldöztetés elől menekülnek. A családokat elsősorban a kiskunhalasi és a balassagyarmati állomásokra irányítják, az egyedülálló férfiakat és a nyugatról visszatoloncoltakat azonban a bezárt bicskei és vámosszabadi táborok helyett Körmendre küldik.
A 2016 nyarán megnyitott ideiglenes „befogadó állomás” továbbra is a helyi rendészeti szakközépiskola udvarán felállított sátortábort jelenti. A hét elején nagyjából 30 személyt ért itt a mínusz 20 fok alatti fagy. Az egyrétegű sátrakban ugyan van vaskályha, de a fagy elől tartósan csak a helyi pap adott menedéket a plébánián.
A helyszínen tartózkodó önkéntes orvos arról számolt be, hogy az étkeztetés a nyárihoz hasonlóan jelenleg is egy azonosíthatatlan eredetű meleg étel, valamint egy szemeteszsákban kiosztott négy szelet kenyeret és két konzervet tartalmazó reggeli-vacsora csomag. A menedékkérelmük elbírálására várók az önkéntesek felhívásának köszönhetően ugyan az elmúlt napokban jelentős mennyiségű élelmiszerkészletet kaptak, de további utánpótlás híján a hónap végén újra az állami minimálkosztra szorulnak.
Helyszíni értesülések szerint a körmendi várakozók között gyakoriak a pszichoszociális problémák, amit részben a körülmények indokolnak. Olyan, javarészt egyedül utazó férfiakról van szó, akik valamilyen ok miatt már több menedékkérelmi eljárást is megkezdtek, de bürokratikus okok miatt nem zárult pozitívan az ügyük.
Sokan gondolkoznak azon, hogy nekiindulnak a közeli Ausztriának, a tábori személyzet is készséggel igazítja őket útba. Függetlenül attól, hogy kapnak-e bárminemű védelmet a későbbiekben az osztrák oldalon, jelenleg ez tűnik az egyetlen járható útnak ahhoz, hogy túléljék a balkáni telet. Ugyanis a görög szigetektől nyugatra a Körmenddel határos Németújvár (Güssing) az első település, ahol a Balkáni Útvonal végén, Európában, fedett és fűtött szállás várja a menedékkérőket.
A kormány döntött az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 75. Kormányinfón csütörtökön. A benyújtott menedékkérelem elbírálásáig senki nem mozoghat szabadon Magyarország területén, s elutasítás esetén a jogerős elbírálásig sem hagyhatja el a határt. A tárcavezető az intézkedést a fokozott terrorveszéllyel és biztonsági kockázatokkal indokolta. Ugyanezen a napon 532 frissen végzett határvadász tett esküt, az eseményen Orbán Viktor beszédet mondott, amelyben az illegális bevándorlás rejtette veszélyeket fejtegette.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
