20 éves az SMS

Összehasonlítani a legelső, 1992-ben megjelent Nokia 1011-es mobilt egy modern okostelefonnal nagyjából olyan horderejű vállalkozás lenne, mintha a Ford T-modellje és egy űrhajó között keresnénk egyezőségeket. A hordozható telefonok két évtizedes fejlődéstörténete során mindössze egyetlenegy dolog nem változott a készülékekben, ez pedig az SMS-küldési funkció (SMS: Short Message Service, azaz „rövidüzenet küldési szolgáltatás”). 2010-ben 192 ezer üzenetet küldtek el másodpercenként(!), a világ 3,3 ezer milliárd mobilhasználójából 2,4 ezer milliárd szinte kizárólag ezt az eszközt használja a kommunikációhoz. A sors keserű játékának köszönhetően a sikertörténet legnagyobb vesztese a finn mérnök, Matti Makkonen, aki nem más, mint az SMS atyja. Makkonen 1984-ben egy koppenhágai pizzériában, a mobil kommunikáció jövőjéről tartott előadáson rukkolt elő korszakalkotó ötletével. Zsenialitása azonban egy fillért nem hozott saját konyhájára, mivel azt nem szabadalmaztatta. Könnyen elképzelhető tehát, hogy azóta a gonosz álmatlanság éles karmai között forgolódva vészel át minden egyes éjszakát, kiváltképp akkor, ha tudatában van annak a számadatnak, miszerint a telekommunikációs ipar évente nagyjából 114 ezer milliárd dollárt kaszál a digitális rövidüzenetek továbbításából.

1985-ben Friedham Hillebrand kommunikáció kutató számolta ki egy átlagos mondat karakterszámát, így határozta meg az SMS maximális hosszát 160 írásjelben. A világ első mobilüzenetét 1992-ben Neil Papworth küldte egy céges partin munkahelyi számítógépéről Richard Jarvisnak, a Vodafone igazgatójának, boldog karácsonyt kívánva neki. Az elmúlt húsz évben életünk minden területére hatást gyakoroltak a szöveges üzenetek, egy kutatás szerint például kétszer olyan veszélyes vezetés közben SMS írni, mint a volán mögé részegen ülni. Ezt bizonyítja a 2008-as chatsworthi vonatszerencsétlenség. A kaliforniai balesetben huszonöt utas halt meg, és a nyomozás során kiderült, a vonat vezetője közvetlenül a baleset előtt 45 darab üzenetet küldött el telefonjáról. Az SMS-ezés, főként a fiatalabb generáció körében, komoly függőséget is kialakított – ennek következtében egy új betegséget is köszönhetünk a szünet nélküli rövid üzenetek írásának. A tenosynovitis a hüvelykujj gyulladását jelenti, amelyet a szakértők a teniszkönyökhöz hasonlítanak – annak kisebb és kevésbé sportos változataként jellemzik.

A legnagyobb változásokat azonban egyértelműen nyelvünkben hozta a 160 karakteres csoda, pontosan annak rövidsége okán, az SMS-ezőket a szükség vitte rá arra, hogy ilyen kevés írásjelbe minél több információt préseljenek bele. Ami különleges ebben a jelenségben, hogy a világ minden nyelvére hatással van. Balázs Géza SMS-nyelv és -folklór című könyvében az SMS-t „néphagyományszerűként” jellemzi, egyrészt azért, mert már kialakulása is folklórjelleggel történt, hiszen a mobilszolgáltatók nem reklámozták a telefonok üzenetküldési funkcióját, azt a felhasználók maguktól, vagy egymástól hallva kezdték alkalmazni. Az SMS-folklórnak szerinte a pillanatnyiság és a hagyományozódás egyaránt jellemzője, mivel az „itt és most” jelenlét élményét (bárhonnan, bármikor küldhetünk üzenetet) és a megőrződést is biztosítja. Rövidségük miatt gyakran alkalmazunk benne rövidítéseket, egybeírásokat, tekintet nélkül a nyelvtani szabályokra. Hajlamosak lehetünk az egész üzenetet csak kis- vagy nagybetűvel bepötyögni készülékünkbe, nem riadunk meg a szlengek, a nyelvjárási kifejezések, az indulatszók használatától sem. A magyar nyelvű üzenetekben szívesen hanyagoljuk továbbá az ékezeteket is, hiszen azokat nehezebben hívja elő mobiltelefonunk billentyűzete. A nyelvi kutatók komolyan aggódnak a fiatal generációk alacsony műveltsége és a rossz helyesírása miatt, szerintük az SMS igen rossz irányban befolyásolhatja nyelvi műveltségüket. Erre jó példaként szolgálhat a városi legenda a gimnazista lányról, aki verselemzésére azért kapott egyest tanárától, mert az egyértelműen szót a következő formátumban jegyezte le papírjára: „1értelműen”.

Magánjellegű kapcsolatainkban is változást hozott az „üzizés”. A személyes jelenlét hiánya az érzelmeink kifejezése elé görgetett akadályokat tüntette el, egyszerűen kényelmesebbé vált randit fixálni, szerelmet vallani, vagy éppen szakítani százhatvan karakterben, mint szemtől szembe. Kérdés, hogy a hiperszuper okostelefonok világában, ahol már ingyenes üzenetküldő alkalmazások, chatszobák is léteznek, veszít-e majd jelentőségéből a második X-ét betöltő SMS. Ez a mód azonban annyira egyszerű, annyira egyértelmű, hogy nehezen söpörhetik le a pályáról az olyan alkalmazások, amiket például csak bizonyos típusú telefonokra lehet letölteni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!