A hunok miatt Hungary?

A biztos választ nem tudjuk. A kínai és a mongol tudósok közül sokan vallják azt a nézetet, hogy ezek a népnevek a hun-magyar rokonság miatt keletkeztek. Magyarországon is vannak, akik így gondolják. Más vélemény szerint az „ungarisch” vagy az orosz „venger”, „vengerszkij” elnevezés az onogur névből ered. Az onogur eredet ezen álláspont szerint az orosz „vengerszkij” és a német „ungarisch” alakban látszik a legjobban. Azok a tudósok, akik ezt a nézetet vallják, úgy vélik, hogy az onogurok és a magyarok egymás utáni létét, és a rövid ideig tartó együttélést idézi Hunor és Magor legendája, ahol Hunor alakja valójában nem a hunokat, hanem az onogurokat jelképezi. A mondában szereplő Dula alán fejedelem pedig az onogur uralkodók, a Dulók leszármazottja. Az „ungar”, „ungarisch” alak átkerült a franciába, és állítólag a franciák tették hozzá a név elejére a „h”-t. A francia nyelven beszélő normannok azután Hódító Vilmos idején az angolszász nyelvterületen – a szigeteken is – elterjesztették a „h”-s kezdetű elnevezést, ebből alakult ki azután a „hungarian”. Azok, akik úgy vélik, a hun-magyar rokonság bizonyítéka a „hungarian” név, a „Hungary”-t a hunok földje jelentésben értelmezik. Azt sajnos nem tudjuk, a hunok pontosan milyen nyelvcsaládba tartozó nyelven beszéltek. Vannak nyelvészek, akik a hun nyelvet a török (türk) nyelvek közé sorolták, és török kutatók még most is feltételezik, hogy a hunok egy olyan török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszéltek, amely a többi török nyelvtől eltérő, úgynevezett csuvasos nyelvek közé tartozott. Léteznek elméletek, melyek szerint a hun finnugor nyelv lehetett, az osztjákkal rokon. Ez a hun-magyar rokonságelméleteket támaszthatja alá. Néhány tudós a szaka és a jüecsi nyelvet tartja a hunnal rokonnak. Ezek a kelet-iráni nyelvek közé tartoznak. Mongol kutatók szerint a mongollal lehetett rokon Attila népének egykori nyelve.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!