Leállt a termelés számos magyar munkahelyen a héten: mindenki a házát, a szomszédja házát, vagy kocsiját nézegette a Google panorámafényképes utcatérképén. Magyarország az ötvenedik, és a régióban az utolsó ország, ahol elérhető a Street View szolgáltatás, melynek elindulását jogi aggályok évekig késleltették.
Bár valóban kissé hátborzongató, hogy az interneten bárki bekukucskálhat az ablakunkig – vagy a kertünkbe, ha még nem nőtt elég magasra a tujasor –, óriási a kísértés, hogy legalább a saját portánkat szemügyre vegyük, és esetleg rajta kapjuk a világ második legnagyobb internetes cégbirodalmát valami illetéktelenségen. Azon nyomban elindult több internetes oldal is, amelyeken a legbizarrabb felvételeket gyűjtik. Ezek alapján mintha csak a Borat című vígjátékban lefestett Kazahsztánban járnánk: prostik melegednek az olajoshordóban égő tűz mellett, kést rántanak egymásra (vagy ásót a kamerás kocsira) a kemény legények. Világhírű lett a békési Párizs fénye italbolt, a debreceniek pedig „nosztalgiázhatnak” a 26 éve átkeresztelt Vöröshadsereg útját látva. Lebukott a Google-autó sofőrje is: az egyik felvételen látható elektromos sebességmérő tábla szerint lakott területen belül 65-tel hajtott.
Bőven akadnak furcsaságok is: a Fővárosi Állat- és Növénykertnél még késő őszi napfényben fürdenek a színes lombok, a Vidám Park előtt viszont váratlanul beköszönt a havas tél. A különös időutazásnak oka: kétszer fotózták körbe az országot 2011 októbere és 2012 májusa között.
A szolgáltatás, mellyel csaknem nyolcmillió kilométernyi utat járhatunk be az egész világon, nem csak nálunk volt érdekes újdonság. A Street View rajtakapott már betörőket és a Google-kocsit meglátva az országúton „poénból” szeretkező ausztrál párocskát. Lefényképezett kommandósokat akcióban, lángoló házakat és utcán heverő holttesteket. Jon Rafman kanadai művész groteszk, elbűvölő és megrázó Street View-képekből készített fotóesszéjét az elmúlt öt év 100 ikonikus műalkotása közé is beválogatták.
Jóri András volt adatvédelmi biztos 2009-ben kezdte vizsgálni, hogy a Google Street View szolgáltatása sértheti-e a magánszféra védelmét és az adatvédelmet. Ezután csaknem két évig nem is járt nálunk a kamerás autó. Jóri – idén januári nyilatkozata szerint – nem akadályozta a szolgáltatás elindítását, hanem jogi garanciákat kért, végül 2011-ben zöld utat adott neki. Feltételei közt szerepelt, hogy a nyers felvételek semmiképpen sem kerülhetnek nyilvánosságra, és ezeket a lehető leghamarabb meg kell semmisíteni. Továbbá a lakosságot a felvételek készítése előtt legalább egy héttel tájékoztatni kell, és már a nyilvánosságra hozatal előtt is lehessen tiltakozni ez ellen. A Google tevékenységét nem csak nálunk figyelik fokozottan: Németországban két év alatt 244 ezer esetben kérték tőlük felvételek törlését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!