Magyarországon a néphagyomány szerint december 5-én éjjel a Mikulás belerakja a gyerekek cipőjébe az ajándékokat, és a kicsik másnap reggel megtalálják azokat. A legenda szerint Miklós, a kis-ázsiai Myra (mai nevén Demre) püspöke egy elszegényedett nemesi család házának ablakába három zacskó aranyat tett. A kinccsel megmentette a család nőtagjainak becsületét, hiszen a fiatal lányok már testük áruba bocsátásán gondolkodtak, hogy pénzhez jussanak.
Norvégiában Pelznickle hozza az ajándékot. Ez az elnevezés azt jelenti, hogy „szakállas Miklós”. Pelznickle hű társa Sleipnir, a nyolclábú, repülni is képes ló. A holland Sinterklaas gőzhajóval érkezik Spanyolországból. Fehér lovát Amigónak hívják. December 5-én hozza az ajándékokat, főleg süteményeket.
Az orosz Gyedmaróz az új esztendő beköszöntekor lepi meg a gyerekeket cukorkával, csokival. Oroszországban a fenyőfát szilveszterkor kezdik el díszíteni, és január 6-án ünneplik a karácsonyt. Észak-Amerikában Santa Claus, vagyis Szent Miklós a kéményen keresztül lopódzik be a lakásokba, házakba, és zokniba rejti a meglepetést. Olaszországban Befana, a jólelkű boszorkány hozza az ajándékokat. Vízkeresztkor érkezik, seprűnyélen lovagolva. A rossz kisgyerekek nem virgácsot, hanem pár darab szenet kapnak. Ausztráliában a Mikulás gondoskodik mindenről. Szánját nyolc hófehér kenguru húzza. Dél-Afrikába Fekete Péter lepi meg a gyermekeket és a felnőtteket, szépen becsomagolt ajándékokkal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!