Kifordult világ. - Magyar Nemzeti Galéria: Dada és szürrealizmus
A világháborúk borzalmai, az ember embertelensége, a jövő kilátástalansága és az értelmetlennek látszó lét – mind-mind a 20. század avantgárd irányzatának létrehozásában „működtek közre”. Az első világégés traumája nélkül soha nem születhettek volna meg a dada- vagy a szürrealizmus alkotásai, amelyek a mai napig komoly hatást gyakorolnak a kortárs művészekre. A Magyar Nemzeti Galériába ezen irányzatok különleges mesterművei költöztek be Dada és szürrealizmus címen.
Mit is tesz a dada? Tagad. Tagadja az esztétikumot, tagadja a hagyományt, az addig ismert művészeti formákat, mert maga a világ vált az őrület otthonává. Át- és újraértékeli, megmásítja a hétköznapi használati tárgyakat, műremekké válik a hólapát (a „Törött kar megelőlegezésére” című alkotás), de múzeumba valóvá lesz a piszoár is – csak éppen fordítani kell rajta, és máris kész a Forrás (Marcel Duchamp tárgyai).
Míg a dada a véletlenszerűség nyelvén „beszél”, úgy a szürrealizmus a valóság újraértelmezésében, az álomszerűség útvesztőjében kalauzolja – de nem vezeti! – a nézőt: meghökkentő, egymástól távol álló képeket komponál egybe, az értelmezést pedig a szemlélőre hagyja. Mestere volt nem csak Salvador Dalí, de René Magritte is – aki látta Kastély a Pireneusokban című képét, alighanem örökké emlékezni fog rá.
Ha Magyarországon nem is kapott akkora teret, mint külföldön, e két irányzat, a hazai értelmiség kereste a kapcsolatot a nemzetközi művészekkel. Az 1920-as években többek között Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor művei képezték a magyar dada tárlatát, míg két évtizeddel később Gyarmathy Tihamér, Bálint Endre, Kállai Ernő, Ország Lili vagy Anna Margit képviselték itthon a szürrealizmus irányzatait. A Nemzeti Galéria kiállításán belül az ő világukat, alkotásaikat, kordokumentumaikat is megismerhetjük, egészen október 5-ig.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!