Dús keblű szöszi ismerkedne

Plusztámogatást a kultúrának, az úgynevezett felnőttfilmek, könyvek, sajtótermékek, televízió­csatornák és rádióműsorok rovására. Így lehetne egy mondatban összefoglalni a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének, L. Simon Lászlónak a héten benyújtott pornóadó indítványát, ami a pornográf tartalmak, termékek és szolgáltatások járulékfizetési kötelezettségének visszaállítására irányul. A pénzmegtakarítás ezen formája azonban több sebből vérzik: a rádióműsorok kapcsán például csak zárójelesen jegyeznénk meg, a régi Sláger Rádió Pajzán Szerda című műsorán kívül nem nagyon volt más „kulturális vetületű” pornográf tartalommal bíró rádióadás, és ezt is csupán a műsorvezetőnő búgó hangja miatt lehetett némiképp erotikusnak nevezni. Ráadásul L. Simon az NKA élére kerülése utáni nyilatkozatában kifejtette, egy sor adminisztrációs terhet csökkenteni kell. Ezzel pedig a pornóadó bevezetése mindenképp szembe megy.

A néhány éve már kipróbált pornóadó ugyanis csupán tízmillió forint körüli összeget hozott akkor az államnak egy év alatt, tehát a sok papírmunka és adminisztráció szinte meg sem térült. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára, Szőcs Géza akkor még giccsadó néven próbálkozott a pornóadó bevezetésével. A Nemzeti Kulturális Alap akkori elnöke, Harsányi László „egy újabb jogalkotási rohamnak, sikertelen útnak” nevezte a kezdeményezést és elmondta: csupán marginális forrást jelentett a kultúra támogatásában. Az akkori tervek szerint a pornó- és erőszaktartalmú videokazetták, DVD-k nettó bevétele után 25 százalékot kellett volna fizetni. Nem valószínű, hogy a most újra elővett pornóadó ezúttal nagyobb karriert fut be. „Többe lesz a leves, mint a hús” – mondta lapunknak Kovács István, Kovi az ismert felnőttfilm-producer. Indoklása szerint a magyar pornóipart azért nem rázná meg a tervezett adó, mert a DVD- és a lappiac így is szinte zéró bevétellel bír, aminek ugyebár az adóvonzata is nulla. A DVD- és a magazineladás szinte nullára csökkent, ami nem azt jelenti, hogy a műfaj iránt kisebb a kereslet, hanem azt, hogy átalakultak a fogyasztási szokások. Ennek kapcsán ellátogattunk az egyik Pesten található szexshopba is, ahol egy fiatal eladó világosított fel minket: nem a hagyományos felnőttfilmet keresők vásárolják DVD-iket, inkább azok, akik valami extrémebbre, durvábbra vágynak. „Ezek még nem találhatók meg nagyon az interneten, így kénytelenek megvenni. Persze még mindig vibrátorból adunk el a legtöbbet, mert azt a 18 és 60 év körüli korosztály egyformán kedveli” – mondta.

Kovi azt is kifejtette: hazánkban maximum kétszázan tartják el magukat vagy családjukat a pornóiparban megkeresett pénzből. A filmes szakemberek (operatőr, vágó, rendező) nagy része csak mellékállásban foglalkozik felnőttfilmek készítésével. Évente néhány tucat ilyen jellegű alkotás készül nálunk, jóval kevesebb, mint pár éve, amikor még pornófővárosnak is nevezték Budapestet. Annak ellenére, hogy sokan jönnek hozzánk filmet készíteni, a külföldi konkurencia továbbra is jelentős, bár nagyon jók vagyunk, de nem tudunk versenyezni a jóval nagyobb német vagy francia piaccal.

De mi is a pornó egyáltalán? Molnár Tamás szexuálpszichológus szerint a szexuális izgalmat vizuális módszerekkel felkeltő termék, ami életünk minden szegmensére kiterjedhet. Lehet az erotikus fantasy festményektől a bennünk szunnyadó ballonkabátos perverzt felébresztő zenékig. Azonban nem volt ez mindig így. Az amerikai keménypornó filmes szentháromság: a Mély Torok, A zöld ajtó és Az ördög Miss Jonesban című alkotások megjelenéséig csupán negyedórás rövidfilmek próbálták az óriási igényeket kielégíteni, ám ezek az egész estés produkciók egy teljesen új korszakot nyitottak a hardcore pornó életében. Emlékezetes zenékkel is a Mély Torok kapcsán találkozhattunk először, hiszen olyan szöveges funky- és rock- számok tarkították szexjeleneteit, amik azóta is filmtörténeti jelentőséggel bírnak. „Nem lehet a pornót általánosságban elítélni, megvan a helye, kamaszkorban például orientációs szereppel is bír, segítheti a vizuális tanulást. De az irreális (deviáns, erőszakos) tartalmakat szabályozni kelleni, ha ugyanis ilyenen nő fel egy fiatal, az súlyosan kihat a felnőttkori szexuális életére is” – egészítette ki a fentieket Molnár. Ehhez pedig az internet korlátozására volna szükség, hiszen a világon több mint 420 millió pornográf weboldal létezik.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!