A kötelező és az ajánlott védőoltások közti legfontosabb különbség, hogy az előbbit az állam ingyen biztosítja minden gyermeknek, utóbbit viszont mindenki maga veheti meg.

 
Németh András Péter felvétele

Ám míg a kötelező oltásokat (ahogy az nevükből is kiderül) minden embernek állampolgári kötelessége beadatni gyermekének, addig az ajánlott oltásokat az orvosok javasolhatják csupán – tudtuk meg dr. Ócsai Lajostól, az ÁNTSZ járványügyi főorvosától. Ennek természetesen oka az is, hogy míg egyes betegségeknél fontos, hogy az egész társadalom védekezzen ellenük (ilyen például a szamárköhögés vagy a tetanusz) annak érdekében, hogy ne tudjanak járványszerűen elterjedni, addig mások esetében elég csak az igazán veszélyeztetett területeken oltani. „Mindenki maga dönti el, hogy él-e a lehetőséggel. Azt azonban nem árt figyelembe venni, például a bárányhimlőnél – ami ellen csak ajánljuk az oltást –, hogy évente 40 ezer gyermek elkapja ezt a betegséget és közülük 250-300 a szövődmények miatt kórházba is kerül” – magyarázta a főorvos. A bárányhimlő mellett gyermekkorban a kullancsencephalitis, járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis), pneumococcus, Hepatitis A, Humán Papillómavírus, és rotavírus elleni oltásokat ajánlják még az orvosok. Ezek közül néhánynak azonban meglehetősen magas az ára, így rendkívül megterhelhetik az egyes családok pénztárcáját. A rotavírus elleni – két- vagy háromadagos – védőoltás például akár 30-40 ezer forintba is kerülhet. Egyes helyeken, ahol a betegségek elterjedésének nagyobb az esélye, időnként van lehetőség arra, hogy a nehéz helyzetben lévőknek ingyen biztosítsák a védekezést. „Például a Hepatitis A elleni oltást az ÁNTSZ és az önkormányzatok több helyen is finanszírozták a rászoruló családoknak, így a három észak-keleti megye átoltottsága meglehetősen jónak számít” – magyarázta dr. Ócsai Lajos.

A főorvos szerint a legnagyobb baj az, hogy hazánkban nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy utólag kezeljük a bajt, mint a megelőzésre. „Sajnos az ÁNTSZ is állami költségvetési szerv, így nincs túl sok lehetőségünk arra, hogy pénzt fordítsunk az ismeretterjesztésre. Legalábbis nincs annyi, amennyit szeretnénk. Pedig az lenne a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen azzal, miért kell védekezni a betegségek ellen. Az utólagos kezelés helyett sok esetben el lehetne kerülni magát a fertőzést is, ha megfelelően lennének tájékoztatva az emberek. Így azonban, hogy nincs a szemük előtt a betegség, nem tudják, hogy mi az, és azt sem, hogyan előzzék meg, sokszor már csak utólag tudunk tenni bármit is. Azt kéne belátni, hogy mindenki számára sokkal költséghatékonyabb lenne, ha megelőznénk a betegségeket (legalábbis azokat, amiket tudunk), hiszen egy már megbetegedett személy kezelése is költségeket termel, de emellett kiesik például a munkából is. Járványok esetén ez már akár komoly gazdasági probléma is lehet. Mindez megfelelő tájékoztatással és odafigyeléssel elkerülhető lenne” – fogalmazott a főorvos.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!