Akit érdekel, megnézi - Exkluzív tárlatvezetés Jordán Tamással

Hétvégente exkluzív tárlatvezetéseket tartanak különböző ismert és népszerű hírességek a Műcsarnok Nemzeti Szalon kiállításában, melynek célja, hogy a közönség a személyes nézőpontokon és történeteken keresztül közelebb kerülhessen az ipar- és tervezőművészethez.

Május utolsó vasárnapján Jordán Tamás kalauza alapján lehetett (volna) ismerkedni a hazai dizájnkultúrával, ám ő, színházi ember lévén, a terekre színpadként, a műtárggyá avanzsált használati tárgyakra pedig amolyan láthatatlan díszletként tekintve magáról mesélt.

Igazságtalan volnék, ha azt állítanám, hogy még a kiállítás sem nagyon zavarta meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művészt, hiszen hívószóként azért hivatkozott olykor az egyes termek elnevezéseire. A „Mesterek” Jordán számára például egyet jelent Ruszt Józseffel és a hatvanas években fénykorát élő Egyetemi Színpaddal. Megtudhatjuk, mit írt neki e-mailen Ruszt már tüdőrákosan, a halállal küzdve; és azt is, hogy Jordán édesanyja miként vette át helyette az aranydiplomáját, „50 év kiváló mérnöki munkájáért”, merthogy geodétaként végzett fél évszázaddal ezelőtt; a kiállítás nagy mestereiről, Ferenczy Noémiról és Borsos Miklósról viszont egy szó sem esik. „Az örökségünk tisztelete” terem neki Babits Esti kérdése, el is szavalja gyorsan, „megyünk tovább, jó?”. A „Lelkünk körül” című szakrális téma Adyt hívja meg és a Krisztus-kereszt az erdőn című verset, itt, ezen a ponton először felhíva a jelenlévők figyelmét a kiállításra, ami „annyira értékes, gondolom, majd akit érdekel, megnézi”.

A „Munkánk körül” terem magas labda, kellett a kurátoroknak többes szám első személyt használni! A Gutenberg-tér már picivel nehezebb ügy, messziről kell előásni egy történetet, amelyben legalább egyszer szerepel a Gutenberg szó, és a tervezőgrafika sem ad túl sok fogódzót. Még szerencse, hogy a hirdetmények között ott egy pécsi plakát. Nagy kő esik le mindenki szívéről, jöhet Jordán egyik fő műve, a POSZT, melyre szerfelett büszke ugyan, de azért azzal tisztában van, hogy Amerika felfedezése és a POSZT életre hívása nem egyenrangú felfedezése a világtörténelemnek.

A vezetés a „Körülöttünk” apszisában zárul, ahol amolyan stand-uposan elszavalja a Hajnali részegséget, bizonyítva, hogy Kosztolányi Dezsőnél nem létezik nagyobb stand-up költő. Minden rendben is van így, mert Jordánt nézni és hallgatni legalább olyan jó, mint thonet székeket, Vespákat és Fülig Jimmy-plakátot vizslatni, de azért álljon meg a menet, kedves kiállításra érkezett közönség: „Ne azt nézzék, engem nézzenek!”


A kiállítás augusztus 13-ig
látogatható

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!