Szezám tárulj! – mondtuk ki a varázsigét, s megnyílt előttünk a szikla. Nem az, ahol Ali baba a rablók kincseit kereste, hanem a városligeti. Az állatkerti Nagyszikla. Ha nem is aranyat rejt, de olyasmit, ami ámulatra késztet, a játékos tanulás örömét adja és segít megérteni a minden kincsnél drágább életet. Az építők után elsőként mi is beléphettünk a Varázshegybe.
Két patinás öntöttvas sárkány őrzi a bejáratot, amelyen az áll: „Munkaterület, belépni tilos!” Egy táblán meg az: itt készül az Állatkert legnagyobb beruházása, a Varázshegy, 16 teremmel 3200 négyzetméteren, élő állatok bemutatóival, óriásállatok modelljeivel, különleges ősmaradványokkal, élő kövületekkel, kalandos játékokkal, 3D-s mozival, szimulátor-vetítőterem rendszerrel, megismerhetjük majd a földi élet eddigi létformáit, az élővilág gazdagságát, még jégkorszaki időutazást is tehetünk – a centenáriumi, május 20-i megnyitó után.
A gorillaház oldalánál egy T. Rex feje mereszti ránk tekintetét, a Nagysziklán több őshüllő leselkedik, s a munkások egy jó 80 centi átmérőjű műanyag csőre szerelnek fatörzset utánzó burkolatot. – Ez lesz az őskori csúszda, amin a gyerekek a dinóteraszról lejutnak a paleolit csonthomokozóhoz. Persze műanyag „ősmaradványokat” rejt majd a homok – világosít fel Szabon Márta, a Varázshegy projekt vezetője. Megmutatja a szőrös szikladarabot a „hegy” eredeti évszázados burkolatából. A karsztos dolomitra hajazó szikla megformálását könnyítette: disznósörtét, lószőrt is kevertek az anyagába.
Nagy újítás volt ez akkor. Ki is állítják majd.
Kerüljünk beljebb! A fogadótérből, ahol tájékozódhat a látogató és megismerheti a szikla történetét, rögtön a központi „csillagtérbe” vezet az út. A Naprendszer bolygói közül már a helyére került a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz, a többi még nem, s fólia alatt vár kicsomagolásra a Hold látható féltekéje. Itt lesz a 3D-s mozi, az élőállat-bemutató – például ormányos medve, mongúz és réti sas –, a biológiai show, s innen látható jól a szikla váza. A plafon takarja a százesztendős hatalmas beton víztartályt, ami odafenn, jó 20 méter magasan, a kupola alatt áll. Abból „űrhajó” lesz, körötte rendezik be a jövőbeli élet marsi űrbázisát.
De vissza a Földre! Az óriások csarnokából látni: korlátokat szabnak éppen, szikrák szállnak és por is. Ezért csomagolták be fóliába a NASA űrhajós élethű mását. Mellette Hafner Mónika szobrászművész „füvezik”: – Egy tengeri növény mását készítem. Apró műanyaghab- bogyókból áll, felragasztva a cérnára, amit dróttal merevítek, hogy legyen tartása. Bíró Ferencet, a kiállítás fő kivitelezőjét kérdezem: mi itt a legérdekesebb? Kettőt is tud. Az egyik az átalakított GAZ teherautó, ami visszaröpít az időben egyszerre 25 embert. A jégkorszaki utazáskor lesz nagy recsegés-ropogás, azután a szimulátor vetítővásznán kitör a jármű a sziklából, és másfél millió évvel visszavisz, amikor mamut és kardfogú tigris élt a pesti síkságon. S a fejünk fölé mutat: ez meg a másik. Akkor látom, hogy egy 19 méter hosszú, fémvázra épített és élethűre festett, műgyanta-hungarocell ámbrás cet alatt állok. Ez csak két tonnát nyom, az élő, igazi 20-25-öt. A falon óriáskalmár, dobozmedúza, egy 3 méteres kék cápa, barnamoszatok lengedeznek, de még alábakolva, az oldalán fekszik a 350 millió éves porcos hal.
A parányok termében az ember érzi magát aprónak, itt mindent felnagyítottak: a szúnyog szeme medicinlabdányi, a csírázó babszem akkora, mint egy körte, a hangya félméteres, s az embernél is nagyobb a mutatóujj, amin még a pórusok is látszanak… Lesz egy sötét terem is, ahol láthatóvá teszik a láthatatlant – infravörös- és UV-fényben látszanak az éjjel aktív, nappal mimikrivel rejtező állatok – s hallhatóvá a hallhatatlant: átalakítják a denevérröpde ultrahangos „csevegését”.
Tábori László állatápoló nem a vidráinál van, hanem Csehó Liliennel patkánylabirintust épít: metszetben, üveg mögött láthatjuk, amint járják majd benne csatornáról csatornára vezető útjukat az állatok. Jasper Sebastian dekoratőr a kihalt barlangi medvét festi a medveszoba falára. Kitömött grizzly áll a bejáratánál, de lesz itt sok játék mackó is a gyerekeknek, akik egy ablakon át épp a barnamedvék kifutójára látnak. Az egyik bundás most is ott szunyókál…
Az ember históriáját is bemutatják. Annak érdekes helyszíne már kész: az egykori oroszlánbarlangban egy neandervölgyi család lakik. Gumiból készítette őket Hafner Mónika. – Több lesz ez mint egy állatkert és élőbb, játékosabb, mint egy múzeum – summázza Szabon Márta. S hogy futja-e az 1,2 milliárdos keretből mindenre? – Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Hanem tavaly már 123 millió forinttal csökkentette a működési támogatást a főváros és idén még 79 millióval kevesebből gazdálkodhat a zoo. Árat emelni nem szeretnénk, de az áfaváltozást és az inflációt nem követtük eddig. Most 2100 forint egy felnőtt belépőjegy, áprilisban lehet néhány száz forintos drágulás. Nem a Varázshegy miatt.
A Nagysziklát 1909-ben kezdték építeni, amikor az állatkertet – 4 évtizeddel a megalapítása után – tulajdonába vette a székesfőváros. A beruházás bő két évig tartott, átlagosan 200-an dolgoztak rajta. Az idén centenáriumát köszöntő Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitása után a 34 méter magas szikla belsejéből csak az oroszlánbarlangot láthatta a közönség, pedig az építmény központi belső terének fesztávolsága 32 méter; ez jórészt raktárul szolgált. Kérgét kikezdte az enyészet, jókora darabok hullottak alá, ezért 2006–2008-ban felújították. Majd jött a folytatás, az 1,2 milliárdos beruházás, aminek javát az EU állja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
