„Hetvenévesen már az is szex, ha a férj kézen fogva sétál a feleségével” – mondja a neves belga párterapeuta, Alfons Vanstenweegen. Nem az a suszter, aki lyukas cipőben jár: 30 éve nős, négy gyermeke van. Évtizedekig napi 4-8 párt fogadott, hogy segítsen nekik rendbe hozni elromlott kapcsolatukat, vagy megkönnyíteni a békés elválást. Tapasztalataiból írt könyvei Európa-szerte bestsellerek.

 
ALFONS VANSTEENWEGEN 1941. július 6-án született Leuvenben. A legelismertebb flamand párkapcsolati szakértő, pár- és pszichoterapeuta. A pszichológia doktora, de teológiából és filozófiából is diplomázott. Éveken át volt a Leuveni Katolikus Egyetem Család- és Szexuáltudományi Intézetének vezetője. Munkásságáért tavaly megkapta a Szexuális Egészség Világszervezete arany medálját. Nálunk megjelent könyvei az életközépi válságról szóló Pedig szeretjük egymást… – Hogyan éljük túl a hűtlenséget?, A szeretet cselekvést jelent – Ötletek a sikeres párkapcsolathoz és legújabb kötete, a Sokévnyi együttlét után – Hogyan élhetünk boldog párkapcsolatban ötven év felett? Nős, felesége szintén párterapeuta, egy lányuk és három fiuk van.

– A föld lakossága öregszik, egyre tovább élünk, de vajon a párkapcsolataink is tovább tartanak majd? Lesznek még ötven év múlva gyémántlakodalmak?

– Erre nincs még tudományos válasz. Én sem tudom, hogy az embereknek az-e a sorsa, hogy hatvan évig együtt maradjanak. De már látszik, hogy nő a válások száma. Míg most minden harmadik, a közeljövőben minden második házasság fog válással végződni. Egyre többen válnak el hatvan fölött is.

– Miért mehet még tönkre egy kapcsolat, miután kiállta az életközépi válság próbáját?

– A legtöbb ember, akinek házasságon kívüli viszonya van, idővel visszatér a párjához, ezt igazolják a kutatások. Aztán mikor elérik a 60-65 éves kort, mindez már a múlté, újra egymás mellett találják magukat. Ilyenkor a válásnak két gyakori oka van. Egyrészről, akik korábban nem tudtak elválni, a törvények, az anyagiak, vagy a gyerekek miatt, ekkor már megtehetik ezt a lépést. Másrészt az idősebb embereknek egyre nagyobb a bátorságuk döntést hozni, és lezárni egy rossz kapcsolatot.

– A gyerekek kirepülése szintén egyre későbbre tehető. Ez is elodázhatja a válást?

– A gyerekek nem csak tovább maradnak a szülői házban, ma már egyáltalán nem világos, hogy mikor repülnek ki. Hiszen sokan meg sem házasodnak, csak együtt élnek a partnerükkel. Aztán esetleg hazaköltöznek, ha tönkre megy a kapcsolatuk.

– Kik vannak előnyösebb helyzetben az idős szinglik közül, a nők vagy a férfiak?

– Egy hatvanas egyedülálló férfira két-három korabeli nő jut. Jellemző az is, hogy az idősebb férfiak inkább fiatalabb, csinosabb nőket keresnek társnak. Partnert találni ebben az életkorban nem könnyű, különösen a nőknek. Ekkor már a szex is egész másképp működik, aminek persze biológiai okai vannak. Sokkal fontosabbak lesznek a gyöngéd gesztusok, hetvenévesen már az is szex, ha a férj kézen fogva sétál a feleségével. De a szex soha sem evidencia, mindig vannak különbségek két ember között. Az egyik este kívánja, a másik reggel, az egyik hosszabban, a másik rövidebben…

– A hatvan fölöttiek közül sokan már az interneten keresgélnek. Nagyobb sikerrel találhatnak így új párt?

– A világhálón mindenki az lehet, akinek látszani akar. Tehát a személyes találkozásra ugyanúgy szükség van, hogy megismerjük a másikat. A legtöbb ember végül úgyis a saját környezetéből választ párt. A klasszikus szociológia ezt úgy fogalmazza meg: Ámor nem repül messzire, mert kurták a szárnyai. Az internet nagyobb szárnyakat adott Ámornak, de akkor is igaz, hogy minél inkább hozzánk hasonló társat választunk, annál nagyobb az esélyünk egy boldog, tartós párkapcsolatra.

– Azt is mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást.

– Lehet, hogy vonzzák egymást, de nem tudnak együtt élni. Ha sok a közös két emberben, akkor is lesz közöttük még épp elég különbség, amely gondot okozhat.

– Mi a hosszú, boldog párkapcsolat titka?

– A legfontosabb, hogy a két embernek önállónak kell lennie a kapcsolaton belül. A saját lábukon kell állniuk, nem a másiktól függeni. Ma már a legtöbb párkapcsolatban mindkét félnek van saját jövedelme. A hierarchikus házasságmodell, amikor a férj tartotta el a feleséget, szerencsére egyre kevésbé jellemző. Így sokkal egyenlőbbek lehetnek a partnerek. Ötven éve még a házasság egy intézmény volt, a társadalom, vagy a vallás diktálta szabályokkal. A modern párkapcsolatban már a partnerek állítják fel saját szabályaikat, ami egyáltalán nem egyszerű.

– Sokan félnek az elkötelezettségtől, ezért nem is házasodnak, vagy könnyebben rúgnak fel egy kapcsolatot.

– Bennünket már az önállóságra neveltek. Boldogok, szabadok akarunk lenni, és megvalósítani önmagunkat. Pedig az önmegvalósítás a párkapcsolatban is elérhető. Ötven éve még az volt az alapvetés, hogy „ha te boldog vagy, én is boldog vagyok”. Ma sokaknak főképp a saját boldogságuk számít. De a házasság csak úgy működhet, ha mindketten úgy gondolják, „boldog akarok lenni, de szeretném, ha te is boldog lennél, velem együtt”. Muszáj valamit beletenni a kapcsolatba, és ez már munkát igényel, amitől az emberek ódzkodnak. Pedig ha biztosra vesszük, és nem teszünk érte nap mint nap, bizonyos, hogy el fogjuk veszíteni.

– Egyszerűbbnek tűnhet valamit lecserélni, mint megjavítani.

– Butaság úgy gondolkodni, hogy majd lesz másik. Az emberek általában a második-harmadik házasságukban rájönnek, hogy a fű mindenhol ugyanolyan zöld. És akkor mire volt jó az a rengeteg igyekezet, amit a válásba, az új partner megtalálásába, az itt-ott hagyott családok összecsiszolásába fektettek? Persze van olyan, mikor a házastársak annyira nem illenek össze, vagy úgy elhidegülnek egymástól, hogy már a legjobb megoldás békességben elválni. De a válás fájdalmas, és nem mindig közös döntés, sokszor az egyik házastársat csak félreállítják. Különbözünk abban, amiért megházasodunk, és abban is, amiért elválunk. Mivel rengeteg párkapcsolati probléma valójában az ember sajátja, melyet a családjából, vagy korábbi kapcsolataiból hoz, nagy a veszélye, hogy ha elválik, és nem tanul a hibáiból, megismétli ezeket a következő házasságában.

Címkék: Interjú, pszichológus-pszichiáter-pszichoterápia, szerelem, elöregedő társadalom

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!