Vajon miért van a mókuson lánc, és miért néz a seregély egy férfi szemével? És hogy merül fel ez a kérdés egy történelmi regény kapcsán?

 
Vanora Bennett, Hölgy mókussal és seregéllyel. Budapest, Geopen Kiadó, 2012. Ford. Szűr-Szabó Katalin. 604 oldal

Őszintén szólva régebben – amikor tanulni kellett – a történelem csak megjegyezhetetlen évszámokat és összekeverhető csatákat jelentett. Mintha a tankönyvekből mindig kimaradt volna az, ami igazán érdekes: a letűnt idők finomságai. A különféle korok szokásai és szabályai, a különleges emberek, művészetük, tehetségük vagy éppen a hétköznapiságuk. A korabeli élet részei és apró részletei.

Épp ezért volt remek olvasmány Vanora Bennett könyve, amely egy különösen izgalmas korba repíti az olvasót. A Tudor-kori Angliában járunk, VIII. Henrik uralkodása idején, az anglikán egyház különválásának előestéjén. A történet elmesélője egy fiatal nő, Meg, Sir Thomas Moore (Morus Tamás) fogadott lánya. Az ő szemén keresztül látjuk az eseményeket, amelyek egyik főszereplője maga az apa. Az ő meghívására érkezik a reformáció és az eretnekmozgalmak dúlása elől menekülő, már ismert festőművész, ifjabb Hans Holbein, aki fontos megbízásokat kap a házigazdától. Amíg készülnek – a ma híres múzeumokban őrzött – képek, feltűnik Rotterdami Erasmus, VIII. Henrik, Boleyn Anna is, szerelmek köttetnek, házasságok bomlanak, titkok lelepleződnek, sebek gyógyulnak. És mindenekelőtt megismerünk egy rendkívüli fiatal nőt, aki olyan hitelességgel kalauzol végig az eseményeken, hogy színes mozgóképeken elevenedik meg előttünk a korabeli Anglia, a szigetország történelmének egyik legizgalmasabb korszaka. A szerző érdeme, hogy valóságosan létezett szereplői hús-vér emberként járnak-kelnek, csalnak és hibáznak, gyűlölnek és szeretnek. S mindez szenvedéllyel, erotikával töltve. Na, az ilyen történelemkönyvekért rajongok én!

(bé)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!