Sokan emlékezhetnek még a Magyar népmesékre – most készült el a 100. része –, a Vízipók, csodapókra, vagy Leóra és Fredre: generációk nőttek fel rajtuk. Hol vannak már e filmek? Hát DVD-n.
Azt azonban kevesen jegyezték meg, hogy nagyrészük a Kecskeméti Animációs Stúdióban készült. Ami 40 éve született, ma is működik, mindenkit megtartva – még. Ezt is ünnepelte a szakma 10. animációs, egyben 7. nemzetközi filmfesztivállal Kecskeméten. A kettős ünnephez néhány alkotó születésnapja is társult. A népmeséket is jegyző 70 éves Jankovics Marcellé, aki életműtárlata mellé „ajándékként” 19 millió Ft-t kapott Az ember tragédiája című filmje befejezésére. A 60 éves grafikus-filmes Orosz Istváné, kinek munkáiból kiállítást is rendeztek a Cifra palotában; Cakó Ferencé, ő a közönséget ajándékozta meg Liszt szimfonikus költeményére rajzolt homokanimációjával. Szilágyi Varga Zoltán pedig stábja, a Világlátott egérke animátoraival osztotta meg a díjként kapott 100 ezer forintot. A díjazást „nehezítette”, hogy a legutóbbinál jóval több művet neveztek be: két éve alig voltak klipek, logók, reklámok. Előző fesztiválokon diplomamunkák nyerták a fődíjat, most különválasztották őket a többitől, mégis a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója, Illés István vitte el a pálmát. Track 32-je közelebb áll a videokliphez, mint a hagyományos animációhoz.
A nemzetközi zsűri, élén Michel Ocelot (Kirikouja nálunk is ment) az újítást, kísérletezést értékelte. Másoknál is: M. Tóth Éva Zenitjében a stílusváltást, a három dimenziót Tóth Roland Gondolatok a pincéjében; Wonhaz Annamária vizsgafilmjében (Falun) pedig a báb-animáció megújulását. A jövőre utalt a szakma üzenete, petíciója is: hiányolja a konkrét elképzeléseket, s ez a válsághelyzetet csak növeli. Elveszti munkáját, közönségét, akit eláraszt a kommersz. A nemzetközi versenyt a cseh Jíři Bárta: Padláson című egész estése nyerte. A Bártára korábbi filmjeiből jellemző, társadalomra, társadalmi jelenségekre irányuló ironikus humor e filmjében finoman, de érezhetően Hollywoodra irányul, illetve a mai tömegfilmre. Történetének hősei, a padlásra száműzött, megunt játékok, szappanoperai idillben éldegélnek, mígnem a gonosz mellszobor – egy hollywoodi szerepet kapott kelet-európai diktátor – (szó szerint) szemet nem vet egy kedves babára, Pomnenkára, majd akciófilmbe illően el is raboltatja, hogy végül a szuperhősöket megszégyenítően kiszabadítsák barátai. Persze mindezt a cseh bábanimációra oly jellemző szürreális gótikával. Jíři Barta filmje a cseh bábanimáció jelentős alkotásaként kelet-európai iróniájával, barkácsromantikájának bájával komoly üzenetet hordozó gyöngyszem a 3D-s kasszasikerek özönében.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
