A mostani bejelentés több szempontból is kiemelkedő fontosságú. Felisa Wolfe-Simon geomikrobiológus, a kutatás vezetője szerint felfedezésük azért nagy jelentőségű, mert az arzén és vegyületei rendkívül mérgező hatásúak, az általuk talált baktérium viszont nem csak beépítette szervezetébe az arzént, de szaporodott is arzénban gazdag élőhelyén.
A kutatás eredményei megnövelték annak az elméletnek a tudományos hitelét is, mely szerint az élet arzénban gazdag hidrotermális hasadékokban alakulhatott ki, ahol a foszfor helyett az arzén volt a fontosabb építőelem. Ahogy az óceánközépi hátságok lemezei távolodnak egymástól, a létrejövő hasadékokból gejzírszerűen tör elő a különböző fémeket tartalmazó forró víz. Az oldott fémeket és ként tartalmazó oldat olyan, egyedi és ősi élőlények lakhelye, melyek nagyon keveset változtak az elmúlt évezredekben.
Régóta elterjedt nézet, hogy az élethez szükséges alapvető alkotóelemek a világmindenségben szinte mindenütt megtalálhatóak. Ez azonban csak lehetőség, nem bizonyosság. Azokon az óriásbolygókon, amelyek elsősorban gázból állnak (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz), és égitesteken, melyeknek nincs légköre (például a Hold vagy a Merkúr), az általunk definiált élet megjelenése jelenlegi tudásunk szerint – péntek óta tudjuk, ez milyen gyorsan megváltozhat – kizárható. A szilárd felszínnel és valamilyen légkörrel rendelkező bolygók (Mars, Titán stb.) azonban megfigyelésre érdemesek. A Földön talált meteoritokban, melyek a világűrből érkeztek, néhány esetben már sikerült – igaz, vitatott körülmények közt – „szervezett elemeket”, vagy az életre utaló közvetett bizonyítékokat felsorakoztatniuk a kutatóknak, így elképzelhető, hogy a Földön kívüli élet nyomait a Földön találják majd meg.
A kutatók szerint ezek az elszigetelt helyeken található baktériumok az élet legősibb formái a Földön. Ezek kutatása egyrészt lehetőséget adna a földi élet kialakulásának feltérképezésére, másrészt egyes zárt területek vizsgálata közelebb vihetné a kutatókat a világűr életformáinak modellezésére.
Azzal, hogy a Science Magazine után három hónappal a NASA is bejelentette: arzénnal a DNS-ben is van élet, eddig nem támogatott területekre tudja kiterjeszteni űrkutatásait. A Vasárnapi Hírek információi szerint Felisa Wolfe-Simon felfedezése az Amerikai Űrközpont számára azért lehet nagy jelentőségű, mert a mikrobiológia és az űrkutatás összekapcsolásával olyan támogatásokat is le tud hívni a szenátustól, melyekre eddig nem volt lehetőség. Márpedig a NASA tervei szerint 2025-ig a Hold helyett egy földközeli kisbolygó, majd a 2030-as években a Mars meglátogatását készítik elő. A fő fejlesztési célok között szerepel egy új nagy teljesítményű hordozórakéta építése is, és a magánfejlesztésű űrhajók bevonása a NASA feladatainak végrehajtásába.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!