Az alkotás bujasága

Megcsonkított örömlány testét rejti a bordélyház. A bíróságon eközben Johannes Gutenberg fejére olvassák összes bűnét, amelyek közt sok minden szerepel az ördöggel való cimborálástól a házassági szerződés megszegéséig.
A két eseményt összeköti a titkos tudás utáni eszeveszett hajsza. Több mint tíz évet kellett várni Federico Andahazi argentin író legújabb művére. A Tiltott gyönyörök könyve azonban épp olyan kiváló regény, mint elődei (Az anatómus és A harmadik nővér) voltak. Andahazi ebből a szempontból nem meglepő szerző – legyen szó bármilyen korról és bármilyen helyszínről, nagyjából ugyanarról mesél. Bár A fejedelem című műve kilóg a sorból, és inkább a diktátorok eszement cselekedeteit állítja pellengérre (argentin kötelező kör ez), valójában két téma közt őrlődik: a bujaság és az alkotás – már ha a kettő nem ugyanaz – gyötrelmes, mégis gyönyört adó folyamatáról mesél.
A regény két, párhuzamosan futó történet egymással „beszélgető” epizódjaiból épül fel: míg egyrészt a kurvák kurvája, a legősibb gyönyörök titkainak felkent papnője, Ulva éppen igyekszik megakadályozni, hogy bordélyházában a titokzatos gyilkos újabb örömlányokat nyúzzon meg, Johannes Gutenberg a bíróságon ülve hallgatja végig, amint vádlója, Mainzi Siegfried apokrif iratok ördöngös másolásával vádolja.
Gutenberg bűnös, hiszen valóban létrehozta azt a masinát, amely képes hű másolatot készíteni bármely könyvről, ezzel mindenki számára kézzelfogható közelségbe hozva az olvasás adományát.
És Ulva is bűnös, már ha bűnnek nevezhető annak a tudásnak a birtoklása, hogyan lehet földöntúli örömet és boldogságot adni a reményvesztett embereknek. Két olyan misztérium kerül tehát veszélybe, amelyek gyökeresen különböznek egymástól. Míg a bordély a test, addig a nyomda a lélek kielégítésének fortélyait rejti, és a két titok megszerzéséért gyilkos küzdelem folyik. Andahazi mesterien rímelteti egymásra a kurvák és a könyvnyomók által végigjárt, gyötrelmes utat, miközben aprólékos türelemmel vezeti be az olvasót mindkét tudomány alapjaiba.
Ám egyvalamit érdemes mindenképpen észben tartani: írni nem csak papírra lehet.
(Ford. Varjú Kata és Mester Yvonne. Libri, 2014. 312 o.)

Abszurdan absztrakt

A nagyközönség előtt eddig nem ismert képzőművészeti tehetségét hivatott bemutatni Galla Miklós új könyve, ami tulajdonképpen egy rendhagyó művészeti album.
A geometrikus absztrakt festmények és digitális nyomataik rendelhetőek, vásárolhatóak, ehhez pedig nagy kedvet csinálnak a humorista fergeteges, parodisztikus kommentárjai. Aki kacagva-kuncogva-hahotázva beéri a nagy nyelvi leleménnyel, csavaros szófordulatokkal megírt olvasmánnyal is, már jól járt.
(Jaffa, 2014. 136 o.)

Félelmeikből fakadó

Moskát Anita első regénye egy tehetséges író ígéretes pályafutását vetíti elénk. Ezen a summázaton még az sem változtat, hogy a Bábel fiai párhuzamos világokban játszódó, majd sorsszerűen összeérő története helyenként előkészítetlenül ugrik, dramaturgiai repedések szakítják meg a vezérszál ritmusát, környezetábrázolásában pedig plasztikusabb, mint a karakterek – főként a női szereplők – megrajzolásában.
A regény ugyanakkor pazar mondatokkal ábrázolja a mitikus időkbe tűnő bábeli világot, egy valamikori nyüzsgő település lüktetését. Mivel viszonylag kevés utalás maradt fent a bábeli zűrzavarról, így elég nagy szabadsággal élhetett a szerző a történet kidolgozásakor.
Ebben helyes irányt és arányt talált, hiszen nem a torony építésének vagy lerombolásának története áll a középpontban, hanem azoknak a sorsa, akik valamilyen módon függő viszonyba kerültek az építményhez tapadó mítoszokkal, hiedelmekkel, valamint a félelmeikből fakadó és abból születő vallással.
A történet egyik főszereplője, Dávid művész, aki nem találja helyét sem a családban, sem a társadalomban, s aki elveszíti látásának képességét. Mintha az író ezzel utalna arra, hogy aki nem akarja látni az útját, arra örök vakság vár. A másik főhős, Arzén a torony szent embere, aki a hitét veszíti el, s emiatt szűk lesz a világ körülötte. A férfiak sorsa közös, a test és a lélek gyógyulásához ugyanazt az utat kell bejárniuk: rá kell ébredniük arra, hogy nem kell a toronyba zárni magukat ahhoz, hogy a torony rabjaivá váljanak.
Olvasmányos, szerethető, nagyon emberi történet a Bábel fiai – egyszerre megvethető és kedvelhető figurákkal, korántsem sematikus vagy közhelyes bábeli és jelenkori valóságábrázolással. A kortárs magyar fantasztikus irodalom figyelemre méltó alkotása.
(Gabo, 2014. 404 o.)
FTB

Bogarásszunk kicsit!

Hatmillió lakójával nem egyedi jelenség a kerekerdei Tölgy, kéregsztrádáin egész nap hemzsegnek járgányaikon a rovarok, köztük Csápy cincér, aki álmai DeLoreanjével a hős szerepében szeretne föltűnni. Most itt az alkalom: a nagyvállalkozó dögbogár – bizonyos Lajos! – átveszi a hatalmat, a bűnöző lótetűvel karöltve köz(rabszolga)munkára kényszerít kicsit és nagyot, miközben – szó szerint – tönkrevágja a fát. Csápy maroknyi barátjával nekilendül helyre tolni a kizökkent időt. Az ifjúsági regény nyomokban politikai allegóriaként is olvasható akár, de ez a sablonos (párt)életünk hibája.
(Kolibri, 2014. 415 o.)